A triesti kikötő ujabban megalapitott és kihirdetett szabályai.

Full text search

A triesti kikötő ujabban megalapitott és kihirdetett szabályai.
1. §. Minden hajós kapitány, vagy hajó-vezér, – akár osztrák, akár idegen legyen – a kikötői hivatalnak, s annak egyéneinek pontos engedelmességgel tartozik szintugy akkor, midőn a kikötőben helyét elfoglalja, mint midőn hajóját kiköti. 2. §. A jármüveket, a karók nem csupán egyik feléhez kell kötni, hanem azokat a kötéllel vagy lánczczal egészen körül övedzeni. Tilos a jármüveket csupán egy lánczczal vagy kötéllel erősiteni a karóhoz, hanem kettőt kell e végre használni. 3. §. A már helyre állitott hajókon puskákat vagy ágyukat kilőni tilos. E helyzetükön kivül, csupán a kikötő-hivatal előleges engedelmével, s csak nappal, egyedül a révben és a többi hajóktól távol szabad nehány üdv-lövést tenni. 4. §. A hajón találtató ágyuknak és lőfegyvereknek, mind addig, mig a hajók a kikötőben tartózkodnak, – megtöltve lenniök nem szabad. 5. §. Minden kapitány vagy hajóvezér köteles, mi előtt hajója a lazarethek egyikébe, a csatornába, a kis kikötőbe vagy a kikötő belsejébe menne a többi jármüvek közé, lőpor-készletét az a végre rendelt helyen átadni. A lőporkészletet csak akkor szabad ismét a hajóra vinni, ha a hajó már a révben horgonyon van, s ekkor is csak a kikötő-hivataltól nyert engedelem után. 6. §. Minden hajón, melly már helyét elfoglalta egy őrt kell tartani; e kötelezettség még akkor is fenáll, ha a hajó akármi okból leszereltetik. Éjjel ezen őrnek mindig a fedélzeten kell lennie. 7. §. A révben horgonyzó hajókon, a legénység legalább két harmadának s egy tisztnek jelen kell lenni. 8. §. A csatornában, a kis kikötőben, s az egész rév hosszában elhelyeztetett hajókon éjjel őrebeket tartani tilos. 9. §. Tilos azon hajókon, mellyek a kikötőben sorban állanak, akár éjjel akár nappal kályhát fűteni, vagy gyertyát – el nem takartat – égetni. Épen igy tilos az esteli és hajnali zár-lövés után, a tűzhelyen tüzelni. 10. §. Ha szükséges, a hajó végett kátrányt vagy szurkot melegiteni, előbb a kikötő-hivatalnak be kell jelenteni, s ez ha a tenger csendes, és egy felvigyázó kiküldésével az engedelmet megadja, hogy egyedül nappal és csak tutajon, vagy a hajó sajkáján, szükséges homok-készület és ovatosság mellett, szabad tüzelni. A partokon nem szabad az emlitett végből tüzet csinálni. 11. §. A hajók bármi néven nevezendő tatarozása, a kikötői hivatalnokok felügyelete alatt, a kiszabott helyeken történhetik csak meg. Nem szabad továbbá a már sorban álló hajókat tisztogatás vagy bármi más oknál fogva oldalt fektetni. Az illy dolgokat is csak az arra rendelt helyeken, s a kikötő hivataltól nyert engedelem után, lehet végezni. 12. §. A csatornában kendert, kátrányt, szenet és más gyulékony tárgyakat 828be- vagy kirakni tilos. 13. §. Bármi nemü ballastot vagy más sulyos tárgyakat a kikötőbe dobni tilos. Az olly dolgok ki- s berakodásánál, mellyek könnyen elszóratnak, egy vitorla-vászon teritessék el, hogy fölfogja azokat és hogy a kikötő tisztán maradjon. 14. §. A ballastot a kikötőhivatalnál történendő előleges bejelentés és engedelem nélkül ki vagy berakni nem szabad, még egyik hajóról a másra sem; sem éjjel, hanem csak az e végre rendelt helyen, minden másutt kirakott ballast a tulajdonosra nézve elveszett; s a kikötő-hivataltól lefoglaltatik, s kivánságára az e végre kirendelt helyre vitetik. Mindenkinek szabadságában áll, az ide kirakott ballastot ott hagyni, vagy a szabályszerü határidő alatt ismét elvitetni. Ezen határidő tart, azon ballastra nézve, melly valamelly a kikötőben levő hajóról való, azon hajónak ott léteig; az olly ballastra nézve pedig, melly másonnan hozatott oda, egy hónapig. A hajó elmente vagy a hónap eltelte után, ha vissza nem vitetik a ballast, elkoboztatik, s a kikötő-hivatal rendelkezik róla.
15. §. Minden nemü tárgyak, mihelyt kirakattak, a kikötő karzatától eltávolitandók. Szintugy azon tárgyaknak, mellyek hajóra rakatnak, nem szabad ott sokáig heverni, hanem egymásután be kell rakatniok; mivel semmiféle áru vagy más tárgynak nem szabad éjen át a karzatnál maradnia. – Rendkivüli esetekben ez csupán a kikötőhivatal engedelme mellett történhetik meg. 16. §. Az olaj kirakodás könnyitése végett megengedtetik a hajóvezetőknek és elfogadóknak, hogy a kikötő-karzat egy részét, de csak szinte engedelem mellett elönthessék. Az áruk ki-vagy berakatásakor szabad lesz azokat szinte a karzaton fölmérni, – a kikötő-hivataltól eszközlendő engedelem mellett, és az általa kijelölendő helyen – mind a mellett is táblákat kell mind a mérték lábai, mind pedig mérték sulyai alá rakni, nehogy a kövezet általuk elrontassék. 17. §. A kikötői karzatnak bár minő czövekek vagy szegek beverése, a kövek kifeszegetése, vagy fölemelése által történhető elrutitása vagy rongálása tiltatik. 18. §. A só-töltésen, melly a cs. kir. sóhivatal használatára épitetett, s a kereskedési áruk ki- és berakodása végett is, – köveket, meszet, homokot, földet, puzzolant, kőszenet, ballastot, szénát és fát ki- vagy berakatni tilos.
19. § Minden hajóvezér, ki már a kikötő- és egészségi hivataltól uti levelet kapott, mihelyt hajójával tengerre bocsátkozik, köteles magát a cs. kir. őrhajónál jelenteni, hogy ennek arról tudomása legyen. 20. §. E szabályok bármelylyikének megszegése a kikötő-hivatal által inditandó, s a tengerészeti intézet javára a hajóvezetőn végrehajtandó 5–50 forintig terjedő, birsággal büntettetik; – a lágyitó vagy nehezitő körülményekhez képest – kevésbé vagy inkább szigorun; – föntartatván a kormány hatósághozi folyamodás-jog; két egyenlő itélet ellen fölebb folyamodni nem lehet. –
21. §. Minden hajókapitánynak és hajóvezetőnek kötelességévé tétetik, hogy a legénységet rá szoritsa, miszerint ha csak szabályszerű engedelme nincs a kimaradásra – az esteli zárlövéskor hajójára visszatérjen; s a reggeli zárlövésig ott is maradjon. Azon matrózok, kik zárlövés után a czirkáló rendőrségtől elfogatnak, s szabályszerű engedményüket elő nem mutathatják, három napi börtönnel büntettetnek. 22. §. Ugyan e büntetés vár a kikötőben sorban álló hajó azon matrózára is, ki az esteli zárlövés előtt, vagy a reggeli után, a rendőrségi igazgatóságtól meg nem engedett 829helyen fürdeni merészkedik. 23. §. Hanem a hajótulajdonosoknak és hajóvezetőknek szabadságukban áll, egy – a tengerész-intézet javára esendő, fejenkénti 12 pg forintnyi birságért, legényeiket kiváltani. A börtönöztetés ideje alatt a bünösökre teendő költségeket a kapitányok vagy a hajóvezérek téritik meg. Ha pedig ezek legényeik közül nehánynak megengednék, hogy zárlövés után is a városban maradhassanak, ugy ezeknek egy – a kikötő-hivatal által aláirandó engedmeny-levéllel ellátatniok kell, mellyet szükség idején a rendőröknek előmutassanak. Ha egy vagy több matróz a kiszabott időre meg nem jelennék a hajón, vagy reggelig kimaradna, akkor a kapitánynak vagy hajóvezérnek arról azonnal jelentést kell tennie, hogy a bűnösök illőleg megbüntettessenek. 24. §. Ha egy hajó a kikütőnek bármelly részén meggyul, akkor a cs. kir. őrhajó két, gyorsan egymásra következő ágyu-lövéssel jelt adand, s elváratik, hogy e jelre minden hajó- és bárka-vezetők legényeikkel, s a kellő szerszámokkal segitségre sietni fognak. 25. §. A kereskedő hajók vezetői – minden különbség nélkül – ha a triesti révbe vitorláznak, vagy eltávoznak, vagy a kikötőben egy helyről más helyre mennek, a révészeknek, kik hajóikat vezetik, semmit sem fizetnek bármi nemü hivatalos szolgálatukért is, mivel ők ezzel tartoznak. 26. §. Minden kikötői járandóság a kikötői hivatalban, az egészségi járulékok pedig az egészségi intézetnél fizetendők, és a tudakozódó casinónál, s az illető hatóság által nyomtatott nyugtatvány mellett fogadtatnak el. Minden a szabályszerű dijakon tul történendő dijkövetelés érvénytelen, s azokat kielégiteni senki sem tartozik.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi