AUSTRIA.
AUSTRIA.
Bécs, sept. 5. A ministeri crisis, mellyet csk vak nem gyaníthatott, beállt.
A Bach minister úrtóól hallott nevezetes tant a minap megemlitém.
E szerint a háznak nincs joga procalamtiók által a néppel közlekedni, jelesűl nincs joga törvényeket szentesités előtt megnyugatásul is köztudomásra juttatni.
E tan kijelentése akkor elhangzott, s csupán csak a melléktermekben idézett elő egy kis szelid heveskedést.
Ma már, miután közel 160 követ irt alá, azon tan ellen egy protestatiót, s még az ellen is, hogy a ministerium egyéb tagtagjait hallgattak, forma szerinti interpellátiójában kezdetett meg a csata.
Először is Violand, más 37 követtel, Bach minapi kijelentése ellen óvást nyujtott be. 1-ör ünnepélyes óvásomat jelentem ki, ugymond, az ellen, hogy a ministerek hallgattak, midőn Bach minister az országgyülésnek abbeli jogát kétségbe vonta, minélfoga az a néppel fölhívások által közvetlen közlekedhetik, s azon nézet ellen, hogy az alkotmány megerősítésére a koronávali előleges összeegyeztetés (Vereinbarung) szükségeltetnék. 2-or ünnepélyes óvásomat jelentem kia a ház elnöke ellen, kinek ugan formalis joga volt engem Bach ellen azonnali föllépésemben akadályozni, kinek azonban kötelessége lett volna akkor, midőn ill nevezetes kérdés merült föl, magasabb szempontból kiindulva, az ügyszabály száraz betűit mellőzni.
És most jött Borosch interpellatiója: három kérdést terjesztendek az összes ministerium elé, mellyekre csak jövő csütörtökön (sept. 7-én) kivánok feleletet. A junius 6-ki decretum mit sem tud octroirozott alkotmányról, a korona tehát az egesüléssel felhagyott, a nép nagykorúnak nyilatkoztatott ki; következőleg nem lehet jelenleg az országgyülést kiskorúnak nyilvánitani; ennélfogva most nem létezik veto, habár, am mint hiszem, hogy az alkotmányban később korlátozott veto fogna megállapittatni. A ministerium e tényeket nem akarta elsimerni, hanem csak a reactio kezére kivánt dolgozni, a nélkül, hogy meggondolta volna, hogy a reactionak, habár véres harczok után is, meg kell dülnie, s az igazi népszabadságnak győzedelmeskedni. A ministerium igen kedvezőú helyzetben van; mert épen nem felelős, mert egy ministerium sem felelős a koronának, a miénk pedig még a népnek sem, mert még nincs alkotmányunk. Am inisteriumnak tehát semmi szüksége sincs lesre, ha hű akar maradni a néphez, mellyből keletkezett kérdéseim ezek:
1. Ha a ministerium a sanctio és a még gyanúsabb kitétel összeegyeztetés (Vereinbarung) alatt más egyebet ért-e, mint a végrehajtó hatalom által feltétleni teljesítését az itt meghozott törvényeknek, hogy igy a kül formalitás is megadassék nekik?
2. Szándékozik-e a ministerium országgyülésileg megigérni közremunkálását, azon törvények kihiretését illetőleg, mellyek, mint a constutio alkatrészei, eleve megállapíttatnak és kihirdettetnek?
3. Azon esetben, ha ezen kérdésekre igennel válaszoltatnék, pusztán erkölcsi felelsősségi előnyénél fogva, magára vállalja-e a ministerium a kezességet az alkotmányosság értelmébeni teljesülésért?
A kérdés hosszabb volt, de a két elsőnek szellemét, azt hiszem, szorosan felfogtam egyébiránt mivel ezek a ministeriumban irásban átadattak, holnapig alkalmasint meg fogom szerezhetn.
Következett Löhner, interpellátiója a Szegeden letartóztatott olasz foglyok ügyében; a követ felolvasta az osztrák ministeriumnak Montecucculihoz intézett nótáját és kérdé:
Valljon kész-e Bach minden ez ügyet felvilágosítandó irományokat a kamrának elébe terjeszteni, kész-e arról flelni, miér helyezte a foglyok ügyét egyedűl Montcuculi Hofeonmissär kezébe, hogyan türhette, hogy a foglyok olly hosszú ideig minden viszgálat nélkül bezárva maradtak, és hogyan van az, hogy még Hofcommissär kitétel pedig csak Kanzleifehler, mert Montecuculi Ministerial-Commissär.
Sierakovszky sajnálja, hogy orosz politicai szövekvények, még mindig Brodiba s onnan Oroszországba vitetnek, illye embervásár csak egy ázsiai vad csoport-főnöknél volna megmagyarázható, nem pedig alkotmányos országban.
Doblhoff állítja, hogy ő ilyenekről nem tud semmit, tessék tehát a követnek e tekintetben bizonyitványokkal szolgálni, Sierakovszky ezeket megigéri.
276Illyeneket igér Smolka is, ki állítja, mikép két héttel ezelőtt illy kicserélési transport Brodiba ment; továbbá kérdi: miért gátolják a lengyel törvényhatóságok több helyen a nemzetőrség felállítását, s egy polgármester ebbeli kijelentését idézi: „Radeczky hat Mailang eingenommen, und die Narren wollen eine Nationalgarde.” A felelet e kérdésre nem volt kielégítő; egyébiránt az ügy az előbbi kérdések fontossága által könnyen hátra szoríttathatott.
Ezek után a kamra a Kudlichféle indítványhoz fordult.
