Nyilatkozat.

Full text search

Nyilatkozat.
A vádak legszörnyűbbikére csak a bün, vagy aljas gyávaság szokott elnémulni. E becses lap 66-ik számában Sz–i L. úr „egy jesuitát” mutatványúl állít ki a világ elébe valami Pelikán Ferdinánd féle ember neve alatt. Én ezen keserű vádakkal terhelt torzképben rám nem ismerhetek: azért néhány igazító vonás, ha nem is használ,* ártani bizonyosan nem fog.
Bizonyosan nem, hol facta loquuntur. Sz–i L.
Sz–i L. úr arról vádol: 1) Hogy cath. olvasóimat a legvakmerőbb módon protestans atyjokfiai ellen izgatom. 2) Hogy vallásgyűlölség szítogatásával nem elégedvén meg, veszedelmes doctrináim köze; a reactio hitelveit vakmerően keverem; Jellacsichut simogatom, s mentegetem. – És ezen kegyetlen vádak bebizonyítására egy két czikkemből néhány sort kivonatban idéz; hogy így magam szólván, magam mondjam el bűnös fejem fölött a kárhozatos itéletet. – Elgondolhatni tehát, hogy e kivonatban legszörnyűbb dolgok, s legvilágosb adatok foglaltatnak, amaz ellenem koholt vádak igazolására.
Én e csonka s hiányos kivonatot kellő óvás mellett most az egyszer elfogadván, kérdem: hol itt a legvakmerőbb vallásos izgatás? Talán a reformatio pragmatica történetében? ámde akkor mi lesz a történetírás? – Megvallom, vannak e czikkemben izgató szavak, de azok ki vannak hagyva. Ezekben elmondom én: „Mikép catholicusaink feje még annyira nem kábult, hogy polgártársaik ellen ollyasmiért keljenek ki, a mire ezek okot nem adtak.” Protestans feleinket pedig így izgatom: „Ne nyeljük belénk azon régi mérget; mondjuk meg inkább egymásnak az igazat; beszéljük ki magunkat, s nyujtsunk egymásnak testvéri jobbot.” (Wudce 1. sz. 3. l.) Illyen, s nem más azon egész, s legvakmerőbb (?) izgatásom.
A reactiói hitelveiket illetőleg, a status mindenhatóságróli elvem (mellyet én cath. és prot. írók nyomán magamévá tettem, s mellyről a kivonat is tesz említést) épen ellenkezőt bizonyít. – Szóltam én ott censuráról, és policzájról is; le ezt ismét ki tetszett hagyni: pedig ebből leginkább ki sült volna, milly szörnyű reactionarius ember vagyok én – t. i. a szabadság mindennemű békói ellen.
A Jellacsich féle vád iránti adatokról megfeledkezett a kivonat. Én tehát Sz–i L.urat felhívom, hogy lapomnak jelesen 7. és 11. sz. ide vágó czikkeit híven adja át a t. olvasóknak, s meg lesznek győződve, hogy, ha Jellacsich szintolly méltányos, s igazságos biróm leend, mint czikkíró úr, megadom majd az ugynevezett simogatásom árát.
A jesuitákróli kivonat nem adja elő az eredetinek eszméjét. De hagyjuk ezt. Csak a végmondathoz az „illy” szócska még az eredeti után toldandó; s akkor leend: „ha lapjaink illy jesuitismussal telvék” stb. Olly jesuitismussal t. i. melly ott ki van fejtve, s melly az Eugen Sue-félétől egészen különbözik, ekkor pedig hol lesz a bűnfertő?
Egyébiránt ama „bagoly, vészmadár, legotrombább jesuitismus, bécsi camarilla, a régi jó, s békés viszonyokkali tündérkedés” s több efféle személyeskedést egyszerűen visszaútasítom. Én senki béreltje nem voltam soha, nem is leszek. Bizvást őrkölhetik tehát fölöttem czikkiró ur; de a vélemény- s sajtószabadság dicső korszakában legyen méltányos; elveimet, mondataimat, ha azokban nem osztozik, legalább ne torzítsa el; máskép rajtam lesz a sor megmondani: hol az ármányos cselszövénykedés.
Itéljen ön s a világ fölöttem azon jelszavam szerint, melly lapom élén áll: „A hitért, a királyért, a hazáért!” Első helyen a hit, mert hiszem erősen: meddig valaki hitéhez s istenéhez hív, addig sem honáruló, sem csalárdság czimborája nem lehet.*Pelikán Ferdinánd, a nagyszomb, tót lap szerkesztője.
A czikkíró, ki főlebb a historiára hivaktozik, feledi, hány példáját mutatja az a vallás ürügye alatti honorulásnak és csalárdságnak. Hiszen a szentirásban is, mellynek a nyilatkozó hirdetője, meg van irva, hogy vannak báránybőrbe öltözött farkasok. – Sz–i L.
Örülünk, hogy Pelikán úr alkalmat nyujtott előbb csak odavetett némelly állításaink okadatolására. S miután fölhítt, hogy lapjából Jellacsichot és czimboráit simogató adatokat hozzunk föl, kötelességünk is ezt tenni. Ime tehát: Az 5-ik sz. 20-ik lapján a lázító Gerometta Jenő, azon Gerometta mellett, kit a kormány bujtogatásaiért elfogatni rendelt, de Zágrábba illant hosszú dicséris áll, s ezután P. F. úr úgy lamentál: „Mit mondunk erre? Egyedül azt, hogy ebből is világos, miszerint az egész országban csak a catholicus papokat üldözik; s miért? Talán, hogy a cath. papság elrémíttessék s elnémíttassék? De mi czéljok van ezzel bizonyos embereknek? nem akarjuk tudni stb.” – A 6-dik számban Horvátországból ezeket közli: „Mi harczra készen állunk a Dráva jobb partján, jul. 29-én állítottuk föl az előőröket, mivel az ellenség Muraközben van. Mi nem támadjuk meg az ellenséget.” Itt tehát a magyarok nyiltan ellenségnek neveztetnek. – A 9-dik számban hozzá méltó czimborája, a Figyelmező után azt írja, hogy Pesten – ha a horvátokkal a békes kiegyenlítés nem sükerűl – azonnal a köztársaság fog kikiáltatni. – A 7-ik számban közölvén Jellacsich kivánatait, így kiált föl: Horvátok! rajtatok mégis meglátszik, hogy egy kissé catholicusok vagytok, mert eddig eléggé békes és törvényes téren álltok. Jellacsichnak Bécsből visszatérte után kiadott proclamatiója után a nagyszombati vezér így nyilatkozik: „Eddig Jellacsich bán* proclamatiója, mellyben (bár mindenben egyet nem értünk) tisztelnünk kell azon egy részt törvényes alapot, mellyen a horvátoknak e kedves férfia áll stb. Itt van tehát a simogatási vád alapja.
Ez aug. 23-kán iratott, midőn a jun. 11-kei kir. manifestum hire már Nagy-Szombatba is megérkezhetett, s Jellacsich mégis bánnak neveztetik. – Sz–i L.
Végre miután ön melléklapja 11ik számában a protestans gyülésekről e lapokban közlött tudósításért a szerkesztőt támadja meg: tudtára adjuk önnek, mit nem tud, hogy mi a Kossuth hirlapjában megjelen, az nem mind a szerkesztő tollából folyt, valamint, hogy az érdeklett tudósítást is az én csekélységem írta. – Sz–i L.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi