GYŐZELEM!
GYŐZELEM!
Tegnap déltájban a főváros útczáin illy tartalmú falragaszok voltak olvashatók:
Győzelem! (Hivatalos jelentés). Görgey tábornok december 18-án Mosonynál győzött. A honvédelmi bizottmány elnökéhez küldött jelentése ekképen szól:
„Éljen a magyar! Ma győztünk. A sokkal erősebb ellenség kénytelen volt megfutni, a csatában részt vett parányi, de kimondhatatlan bátor seregünk előtt a csatatért több halottal nekünk engedvén át!
„Nehogy valami Kőszegrőli beütés is figyelem nélkül maradjon, Győrnél szándékozám seregeinket öszpontosítni, s azért Óvárról a gyalogságot s gyalog ütegeket Győrre már elküldöttem volt, s lovasságom nagyobb része is indulóban volt, midőn hirt hoztak, hogy az ellenség roppant erővel Mosonyhoz közeledik.
„Mi elibe mentünk, megtámadtuk, és ő elszaladt.”
„Az ellenség olly sebességgel menekűlt, hogy őt minden jó akaratunk mellett sem érhettük utól. Több halott, ember és ló maradt a csatatéren; sőt olly sebesen szaladt, hogy még a sebesűlteket sem vitte el magával (szégyen! gyalázat!! szegény zsoldosok!) mi szedtük fel őket, s hoztuk el, valamint a lószerszámokat s elszórt fegyvereket is.”
„Munkáinkat végezve utunkra tértünk Győr felé. A gabona, zab, széna, szalmagyüjteléket, a mi mögöttünk maradt volna, felégettük. – A győri úton alig ha lakik jól soká az ellenség, s ha ezen példa utánzókra akad, majd elbánunk mi a czudarokkal.”
Igy ír a tábornok. – Példájának kell utánzásra találni. – A status mindenkinek kárát megtéríti azonnal, mellyet a haza védelme végett szenvedett. – Keljenek fel a népnek milliói! takarítsanak el minden élelmet az ellenség elől, s ha mi keveset el nem takaríthatnának, gyújtsák fel! égessék össze! hadd veszszen el éhen, ki hazánk szent földjét zsarnok lábával megfertőzteti, és ha lefekszik pihenni, gyújtsa fejére a nép az alvóhelyét.
Hadd veszszen éhség, fagy, láng és fegyver által.
És el fog veszni, ha a nép felkel. – Fel! fel! a népnek millióival!
Budapesten, dec. 20-án 1848. A honv. bizottmány rendeletéből.
