Erdélyi országgyülés.
389Erdélyi országgyülés.
(A’ szélbeli katonaság ügyében hozott országos határozat folyt.). 3-or. A’ katonáskodásra szorított székelység között, mikép 1838-ban is felfejtetett, olly feudalis rendszer uralkodik, minő hazánkban a’ hajdan földhez kötött jobbágyokra nézve sem létezett, melly rendszer szerint: a) a’ székely katona katonai szolgálatja terhesebb akármelly jobbágy robotjánál; ugyanis ha több gyermekei vannak, harmad-negyed magával is tartozik előállani a’ nélkül, hogy a’ birtok mennyiségére tekintet fordíttatnék, miket mind magának meg kell formaruhákkal ’s egyéb megkivántatókkal ellátni, ’s mind a’ mellett, hogy az Appr. 62ik edictuma szerint gratuitus labornak praestálásától a’ székelység, mint az országnak egyéb statusai is, immunissá tétetett, azon kivül, hogy az esztendőnek egy jo részét fegyver alatt tölti, egyéb terhes praestatiókra is szoríttatik, ’s nemcsak a’ tiszti quártélyokhoz, lóiskolákhoz és istállókhoz megkivántató minden munkára hajtatik, hanem az azokhoz szükséges materiálék előállitására is kényszeríttetik; e’ felett azon katonák, kik „ordonáncz” név alatt hétszámra a’ tisztek mellé rendeltetnek, ezeknek kertjeik mivelésére ’s egyéb házi dolgaik igazitására szoktak alkalmaztatni, ’s jóllehet azon terhök, mellynél fogva Brassótól Csík-Szeredáig a’ posták köteleségét részszerint a’ gyalog, részszerint lovas székely katonák szokták vala teljesíteni, a’ Brassótól kézdivásárhelyigi posta-állomások felállításával valamennyire könnyíttetett, de ellenben az által, hogy a’ törcsvári uradalomnak minden határszéli őrizet nélkül levő több ezer lakói Oláhországba való szabad mehetésök megakadályoztatására felállított határőrző-vonalra a’ székely katonák rendeltettek, nagy mértéken terheltetett. – b) A’ székely katonának, az 1825-kbeli szabályzat szerint, tisztjei hire nélkül, jószágát eladni nem szabad, sőt arra pénzt sem kölcsönözhet; e’ felett a’ vedindicált havashoz tartozó erdőségeket az ezred tulajdon birtokának nyilatkoztatta ki, azokat szabad tetszése szerint használja, de az igaz birtokosokat azoknak élésitől elzárja. – c) A’ székely katonának személye felett is szélesebben kiterjedő jogot használ a’ katonai felsőbbség, mint a’ nemesség használt valaha jobbágyai felett; ugyanis habár a’ most tisztelt kegyelmes királyi leiratban biztositás tétetett is az iránt, mikép az oskolába-járásra nézve akadály nem fog tétetni, a’ székely katona tisztjei engedelme nélkül gyermekét az ezred kebelén kivül sem iskolába, sem mesterségre nem adhatván, olly akadályok tétetnek közbe, mellyeket legyőzni szinte lehetetlen, holott az Appr. 1-ső része 6-ik czím 1-ső czikke azt a’ jobbágy-gyermekekre nézve is megengedte; továbbá a’ katonaság terhe alá szoríttatott székely törvényhatósági hivatalra csak tisztjei engedelmével léphet, és a’ táblabirák száma általok önkényüleg törvény ellenére korlátoltatván, a’ táblabiróságot nyert személyek sem mentek a’ katonai függéstől, sőt nemcsak a’ világi, hanem az egyházi hivatalokra lépett személyek is, a’ felségnek tiszta rendelete ellenére, gyakran reversalis-adásra szoríttatnak. Mennyiben állhat fen a’ személyes bátorság ott, hol a’ székely a’ törvényes teremekben, a’ közgyülésekben tartott és a’ közönség által méltánylott beszédiért letartóztatik, fogságra vettetik, könnyű általlátni, minek szomorú példáját igazolja Gergely Mihály nyugalmazott őrmesternek esete, ki a’ nemes csíkszéki közgyülés megelégedésével nem régen tartott beszédeért a’ katonai kormány által fogságba tétetett és hadi kereset alá vettetett. – d) Az Appr. Const. 3. r. 6. czím. első czikke nyilván kifejezi, hogy a’ nemes ember csak coram suo competente tartozzék törvényt állani; a’ leopoldi kötéslevél 4-ik pontja pedig ezt mondja: morem usitatum in administrandae justitiae solito ordiue et usu illaesum praecipimus observandum: mégis mindezeknek ellenére a’ katonákká erőtetett székelyek kivétettek törvényes birájok hatósága alól, és egészen a’ hazai törvényekkel ellenkező elvek szerint katonai felsőség alá vettettek, még pedig nemcsak a’ katonai szolgálatbeli, hanem az azzal semmi egybefüggésben nem levő minden személyes tetteikre, és a’ katonai felsőségnek általánosan egyéb ügyekbeli perelhetésre nézve is a’ székely katonákra akkora befolyása van, hogy azt megakadályoztatni, vagy hosszasan hátráltatni képesek; ugyanis minden regius kényteleníttetik az illető katonai előljáróságnak bemutatni azon meghívólevelet, miszerint valamelly katonát törvénybe idézett, kinek jó kedvétől függ a’ szokott ,visát’ reá irni, vagy pedig magánál eltartóztatni, és minden per megindulása előtt a’ katonatiszt és szélbeli ügyvéd jelenlétében a’ békeség elpróbáltatik, mire ezeknek nagy befolyásuk levén, a’ szabad békeség utja gyakran hátráltatik, és katonai tiszti felsőbbségnek befolyása nemcsak a’ szolgálatban, hanem azon kivül levő minden conscriptus személyekre, sőt még a’ nőnemre is kiterjesztetik, még a’ féjhez-menetel sem történhetvén meg a’ katonatiszt engedelme nélkül; e’ felett a’ successio fonala is kettémetszetik, midőn katonai conscriptio alatt levő nemes székelyleány mentesített nemes székelyhez megyen férjhez ’s megfordítva. – 4-szer. A’ terheltetések legsúlyosabb nemei közé tartozik, hogy a’ Comp. Sonst. 2. r. 1. czím. 4. czikk. 5-ik és 12-ik pontjai ellenére attól is el vannak rekesztve, hogy katonaság alóli megszabadulhatásukra nézve törvényes lépéseket tehessenek; sőt az ollyan is, ki illyetén kivánságát csak szóval kijelenti, kemény büntetés alá vettetik. – Mindezekből önkényt következvén, hogy midőn hazánk alkotmánya a’ három nemzet képviseleti szerkezetébe befolyással levő személyek törvényes szabadságain alapul, minden nemesembernek pedig ’s ennélfogva az eredeti nemességgel biró székelységnek is egyforma jogait a’ decretum 1-ső része 2-ik és 9-ik czimei, az Approb. 3-ik része 76-ik czím. 8-ik és 21-ik czikkei tisztán meghatározták, e’ felett a’ csak most érdeklett 76-ik egész czímnek ugyan az Approbata 3ik része 19-ik egész czimével való egybevetéséből is kitünik, hogy a’ nemzeti fejedelmek alatt hozott törvények is a’ közterhek bizonyos nemét nem szabták külön a’ nemességnek valamellyik osztályára, hanem annak hordozásában a’ birtok mértéke szerinti igazságos arányt határozták meg, ’s a’ felséges ausztriai ház uralkodása kezdetén a’ leopoldi kötéslevél 14-ik pontja is a’ székelyekről mind a’ jogokra, mind pedig a’ hordozandó teherre nézve azt határozza meg, mit a’ decretum 1-ső része 9-ik czíme általánosan a’ nemesekre meghatározott: mind a’ jogokra, mind pedig a’ hordozandó teherre nézve azt határozza meg, mit a’ decretum 1-ső része 9-ik czíme általánosan a’ nemesekre meghatározott: mind ezen törvényeknek egybevetéséből nyilván kitünik, hogy a’ szélbeli katonaság terhe alatt levő nemes székelyeket kettős főbb sérelem nyomja; egyik az: hogy az országos tehernek egy ollyan nemét, t. i. a’ közkatonáskodás terhét hordozzák, mellyel törvények szerint nem kötelesek; másik az: hogy a’ székelységnek egyik szegényebb része a’ nemesi egyenlőség alkotmányi elve ellen nemestársai sorsán alól taszitva, sőt abból leszállítva hordoz ollyan terhet, mellyet nemestársai nem hordoznak, és tiszta törvényeink szerint egy nemesember is hordozni nem tartozik. –Mindezeknél fogva alattvaló hivésggel és tisztelettel ’s egyszersmind fiui bizodalommal kéressék meg ő felsége, hogy ezen már 78esztendőtől fogva létező terhet a’ székelységen fejedelmi és nép-eskükkel biztosított tiszta törvényeink szerint teljesleg megszüntetni és a’ monarchia ótalmára netalán megkivántató szélbeli katonaság uj terve felett a’ karokkal és rendekkel a’ végre tanácskozni méltóztassék, hogy ezen terv igazságosan és örvényeinkkel egyezőleg elintéztethessék. Továbbá a’ másik része a’ nemes székely nemzetnek törvény ellenére adó alatt nyögvén, nem tehetjük, hogy e’ részben is alázatos kérésünket ne ismételjük, miszerint ezen része is a’ nemes székely nemzetnek diplomaticus statusába visszaállíttassék.
(E. H.)
