4. A HERCEG ELMÚLÁSA
4.
A HERCEG ELMÚLÁSA
A HERCEG ELMÚLÁSA
A halálos ágyán a herceg valóban vallomást is tett – bármennyire unta Bothmer báró az efféle szentimentális dolgokat, amelyek legfeljebb regényekbe valók.
– Én voltaképpen itt, a főváros közelében, ahonnan biciklivel szoktak bejárni, Weindorfban születtem, és Kollernek hívnak. Nem tudom, hogy mostanában: micsoda Weindorf neve, valami Jenőt mondanak a historikusok, de annyi bizonyos, hogy atyám ott regimentszabó volt, aki hetvennyolc évig élt. 1872-ben, május 30-án lettem katona, 1880-ban esküdtem feleségemmel, mégpedig június hatodikán. 1883-ban léptem be a dalárdába, csupa évszám az emlékezetem, mert azóta jóformán nem történt velem semmi, ami emlékezetes volna. A szemem romlása miatt abba kellett hagyni a szabóságot, amelyet magam is folytattam, igaz, hogy nem olyan formában, mint az apám, akinek volt kurázsija ahhoz is, hogy vasárnap vagy ünnepnap délután, amikor eső után a víztől csepegő lombok alatt fogyasztotta borát, amely életben tartotta, azt izente a kaszárnyába, hogy hagyjanak neki békét, nem varr új waffenrokkot. Ült, üldögélt496 a fák alatt, a szomszédjaitól régi történeteket hallgatott, piros borral öntözgette a mellét, amely tulajdonképpen egész életében fájt, mint a halálsejtelem. A halálsejtelem ellen ellenben már régen kitalálták a hozzáértő emberek, persze nem az orvosok, a délutáni borivást, amely apránként elkergeti az emberből a halál gondolatát. Csak a költők írják, hogy így meg úgy várják a halált, becsületes ember megretten még a gondolatától is. Igazam van, kapitány úr?
– Hm – felelte Bothmer Jenő, Arany János utcai vívóterem-tulajdonos. – Ez mind rendben van, amit nekem meggyónt. De nem temethetem el mint szabót, meg kell maradnia a külvilág előtt továbbra is Napóleon hercegnek, bármily lelkiismereti furdalásai vannak. A régi pilisjenői Koller csak maradjon a múlt időben. Önnek mint valódi hercegnek kell innen távozni, azért kérem, hogy ne is beszéljünk többet erről a dologról. Semmi körülmények között nem jöhetek abba a helyzetbe, hogy egy katonaszabót rejtegettem N. herceg helyett a lakásomon.
1932497
