HALDOKLÓK KÖRÜLI BABONÁK
HALDOKLÓK KÖRÜLI BABONÁK
A kuruzsló nemcsak a betegeket kínozza halálra, hanem még a haldokló mellől sem tágít.
Száz meg száz babonás tanácsot ád, mint kell a haldoklót a halálra előkészíteni.
Ilyen babona, hogy a paraszt, ha látja, hogy a haldokló végső órája közeledik, akkor kifekteti ágyastól a haldoklót a mestergerenda alá hosszában, hogy könnyebb legyen a kimúlása. Aztán körülállják, a beteg kezébe égő viaszgyertyát nyomnak, és elkezdik mondani a „vívódók imádságát”, kényszerítik a beteget is, hogy mondja velük a kegyes imát, amelyben a legfőbb óhaj az, „hogy adjon az Isten neki csöndes kimúlást”.246
Jegyzet
A halál a legnagyobb babonaság.
Megjelenése mindig ünnepélyes, választékos, nagyobb pillanata az életnek, mint akár a lakodalom. Nem csoda, hogy az ember nagy jelentőséget tulajdonít rongyos kis élete elmúlásának, hisz egyebe sincs.
A haldokló bevallja titkait, és talán e titkokra aspirálnak azok, akik ujjongó szívvel, nagy megkönnyebbüléssel üldögélnek a haldokló körül: mert a halál most az egyszer még nem őket választotta.
Minek vinné magával titkait a haldokló a föld alá? Hisz ott már semmi hasznát nem veheti a befalazott kincseknek, a régi körtefa alá elásott pénznek, a rablott, lopott orgazdavagyonnak! A haldoklás e földi élet siralomháza, amikor megtörik a legnagyobb bűnös is, és szabadulni szeretne a lelkén fekvő terhektől. A haldoklók vallomásaiból tudódnak ki elfelejtett régi bűnök. A haldoklók mondják meg a boldog élet titkát, mert hiszen ők már látják, hogyan kellett volna élni. A múlt század titkait, amelyeket még Ráday csendőrlegényei sem tudtak felderíteni, a haldoklók vallomásaiból tudjuk. Dúsgazdag pesti és dunántúli családok vagyonának eredetét világosította meg egy végét járó zsivány megjegyzése. Mélyen a föld alá dugott holttestek és pénzek kerültek napvilágra az utolsó óra lelkiismereti szavától.
– Ne búsulj utánam – vallották meg néha az asszonyok is a magukét –, mert nem érdemlem meg.
