3

Full text search

3
Gazdagon ment férjhez, s egész természetesen unatkozott. Nem mulattatta a batár, amelyben főrangúan üldögélt, a szűcsöket és divatárusokat vélte a világ legunalmasabb embereinek, leginkább akkor érezte jól magát, ha a cselédeivel kedvére kiveszekedte magát, mint azt valaha otthon, az anyjától látta. Kereste a szemtelen, nyelves cselédeket, mert ezekkel legalább verekedni is lehetett. A cipőjét mindig néhányszor a szobalányához vágta, mielőtt illatozva, bálványmosollyal és hódítóan elfoglalta volna helyét operai páholyában.
Vajon miről álmodott?
Hát az már csaknem illetlenségnek számított volna, ha elmondja. Legtöbbször a cselédbálra járt álmában, ahol suvikszszagú bakák döfködték a virginia szivar szalmájával. Részt vett a házmesterek lakodalmán,401 és szerelmes volt egy suszterlegény külsejű lámpagyújtogatóba, aki alkonyatnál a ház előtt fellobbantotta a gázlángot. Ismeretlen, házak háta mögött kanyargó sikátorokon ment végig álmában, ahol összegyülekezett a szenny és a szemét; sánta emberek, talán koldusok kopogtak mögötte a macskafejű köveken, de sajnos, sohasem tudták elérni, akármint igyekeztek. Pedig néha megállott a sarkon Rozina, de a falábak nem közeledtek, hanem egy helyben folytatták kopogtatásukat, hogy Rozina elégedetlenül ébredt fel. Hányszor kapott boldogságot jelentő ezüsttallérokat csizmás, zsíros kupecektől! Hányszor tépte meg a haját a részeg ember! Hányszor futamodott cincérbajuszú bakterok elől valamely erkölcstelen cselekedet miatt! Bekandikált kocsmák hátsó udvarán, ahol kifestett arcú nőszemélyek táncoltak karéjban, és álmában festeni kezdte az arcát. Ruhát cserélt rongyos, elveszett nőkkel, és oly boldognak érezte magát, mint még soha, amikor a hátára vertek öklükkel a hóhérlegények. Olyan táncokat járt, amilyeneket nappal nem tudott, és olyan szavakat mondott ki száján, amelyek nappal megégették volna.
Felébredt, és boldogtalan volt, hogy nem találta meg az álmában ingszélbe varrott tallért. Fürdőt rendelt a szobalányánál, és unottan gondolt arra, hogy ebédre várja a tenoristát vagy a híres írót: még nagyobb keserűséggel gondolt az előkelő estélyre, ahol este majd mosolyogni, nevetgélni kell. Holott, ha álmában pazarolta valakire mosolyát, attól legalábbis három rézkrajcárt kapott.
– Bár szegény ember volna Zsaki, és nekem is pénzt kellene keresnem a háztartáshoz – sóhajtotta, amikor új ruháját felpróbálta.
De nemsokára szerencséje akadt. Megismerkedett egy összenőtt szemöldökű, fekete körmű költővel, aki szívesen elfogadta tőle mindazt a pénzt, amelyet álmában keresett.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi