Rokonszenvsántítás.
Rokonszenvsántítás.
Ha a kutya valamilyen baleset következményeképpen lesántul, és lábadozás közben rájön, hogy most többet foglalkoznak vele, jobban kímélik, dédelgetik, előfordulhat, hogy később - bizonyos, számára kellemetlen körülmények között - ismét sántítani kezd. A tartós v. visszatérő sántítás egyébként megfigyelhető konfliktus és féltékenységi helyzetekben v. régebbi sérüléssel kapcsolatos asszociáció esetében is.
Egy tacskó, amelyet annak idején lábsérüléssel operáltak, még évek múltán is reszketve kúszott az asztal alá és órákig lapult ott, amikor lábára fáslit tekertek. Nyomban visszanyerte mozgásképességét és vidáman ugrándozott, amikor lekerült róla a nyilván rossz emlékeket keltő kendő. Ahhoz már csak egy lépésre van szükség, hogy a kutya ilyen tanult magatartásformát - dédelgetés v. egyéb kiváltságok kikényszerítésére - a gyakorlatban alkalmazzon, és ez annál gyakrabban előfordul, mennél intelligensebb az állat.
Egy amerikai kutató véleménye szerint azok a jelenségek, amelyeket az ember esetében a hisztéria szakkifejezéssel foglalnak össze, kizárólag tanulási folyamatokon alapulnak, és ezek már a korai gyermekkorban lezajlódnak. Ismerétes példája ennek az ún. betegségbe való menekülés, amelyet a gyerek igen hamar megtanul, hogy általa valamilyen kellemetlen helyzetből kivonja magát v. anyját több gondoskodásra, figyelemre késztesse. Az állatoknál ez a tanuláselmélet magyarázat lehet igen sok hisztérikus v. azzal rokon jelenségre. Az effajta viselkedésbeli abnormalitások már-már a "céltudatos szimulálás" benyomását keltik.
