Szoptatás.
Szoptatás.
A megszületés utáni első időszakban a kölyökkutyák egyetlen tápláléka az anyatej, amely tartalmazza az apróságok fejlődéséhez, gyarapodásához szükséges összes alkotórészt. Egy közepes termetű (kb. 30 kg-os) szuka átl. tejtermelése a » tejelés egész időszakában 26-36 dm3 között ingadozik; ez a mennyiség azonban függ a szuka kondíciójától, továbbá a táplálási és tartási körülményektől. Jó tartás és gondozás közepette a tejelés lényegesen emelkedhet. Az anyakutya tejmennyisége a laktáció 20-23. napjáig rendszerint növekszik, majd fokozatosan csökken.
A születés utáni percekben a kölykök hamarosan erőteljesen keresik a csecsbimbókat, és mohón szopnak. A szopás fogalmat persze nem vehetjük szó szerint. A kutyáknál ti. inkább ún. nyaló szopásról van szó; a nyelvvel történő nyalásról, amely alulról s az oldalakon hozzátapad a mellbimbóhoz, így a nyelv masszírozva kinyomja a mellbimbót, mégpedig szakaszosan. Ez a szopóautomatizmus (amely tkp. veleszületett ritmus) az anyakutya mellbimbójának tejbőségéhez van beállítva.
Szopás közben a gyenge és kisebb kölyköket az erősebbek és aktívabbak ált. félretolják, emiatt a gyenge kiskutyák éhezhetnek., hogy ezt elkerüljük, az ilyen elmaradott kölyköket tegyük a hátulsó, több tejet adó csecshez, és vigyázzunk arra, hogy minden kölyök egyformán kapjon anyatejet. Az alomtestvéreknek a mellbimbók utáni harca nem tekinthető valamilyenféle kíméletlenségnek. Ezek a kiskutyák feltehetően még semmit sem sejtenek testvéreik létezéséről; nem is érzékelik őket. Minél agresszívabban viselkedik a kiskutya életének első két hetében, annál kiegyensúlyozottabb lesz felnőtt korában. Ugyanis ált. éppen az erős és vaskos, egészségesen fejlődő kölykök válnak később a legjobb szociális viselkedésű kutyákká.
A kölyköket 40-45 napos korban kell elválasztani. Ezt fokozatosan hajtsuk végre: egy-két órára, majd egyre több időre, az utolsó két-három napon pedig már csak éjszakára engedjük a szukát a kicsinyeihez. (» Elválasztás)
