Vidravadász kopó
Vidravadász kopó
(Otterhound). Régi vadászkutyafajta, de pontos eredetét csak találgathatjuk; feltételezhető, hogy ősei között van a » véreb, a » spániel és az » airedale terrier. Mint neve is jelzi, vidravadászatra használják, méghozzá meglehetősen régóta, hiszen ezekre a vízi vadakra már VIII. Henrik és Erzsébet királynő korában is vadásztak kopófalkákkal. A vidra idejének legnagyobb részét a vízben tölti, folyómeder alatti üregekben lakik, amelyeknek bejárata is a felszín alatt van, ahonnan csak ritkán merül fel egy-egy szippantásnyi időre, majd a víz alatt folytatja útját, buborékokkal jelezve haladási irányát. A ragyogó szimatú ~ még ezt is képes követni. Följegyeztek olyan esetet, amikor egy kopó öt órán át úszott a vidra nyomán, de az is megtörtént, hogy a kutya eléggé régi, 10-12 órás szárazföldi nyomot követett sikerrel.
Nagy termetű, griffonszerű, erőteljes kutya. Feje széles, arcorri része hosszú, füle lelóg. Nyaka rövid, izmos, törzse erőteljes, háta egyenes, mellkasa könyékig ér, széles, hasa enyhén felhúzott. Végtagjai hosszúak, párhuzamosan állnak. Farkát hátvonalában kissé fölemelve tartja, hosszú szőrzet borítja. Marmagassága 60-65 cm; testtömege 30-35 kg.
