ablakos
ablakos melléknév és főnév
I. melléknév -an
1. Olyan <bútor, épület, helyiség, jármű v. ennek része>, amelynek ablaka (1) van; ablak(ok)kal ellátott, felszerelt. Ablakos szoba, terem, tornác; ablakos ajtó, szekrény. Falura utaztak … nagy, bőrös, ablakos hintóban. (Jókai Mór)
2. Olyan <dolog, tárgy>, amely(b)en ablak (2, 4, 6–7) van; hézagos, lyukas. (ritka) Ablakos bélyeg: egyes helyeken vékonyabb, kopott, áttetsző b.; (hivatalos) ablakos boríték: olyan b., amelynek az erre a célra átlátszóvá tett részén keresztül a levélpapírra írt cím elolvasható; (népies) ablakos kalász: ritka szemű k.; (orvostudomány) ablakos kötés: olyan k., amelyen nyílás van a seb kezelésére; (nyomdászat) ablakos szedés: kiemelés végett keretbe foglalt sz.; (népies) ablakos vászon: olyan v., amelynek szövésekor néhány szál kimaradt; (népies) ablakos vetés: bizonyos helyeken igen ritka v.
3. Ablakok beüvegezésével hivatásszerűen foglalkozó <személy>. Egy ablakos tót kocogtatott … egy ablakszárnyat. (Gárdonyi Géza)
II. főnév -t, -ok, -a Ablakos (3) ember, iparos. Az ablakos bevágta az ablakot.
Szóösszetétel(ek): ablakosmunka.
ablakosság.
