1. (kissé választékos) Emberi arc, kül. mint vmely érzelem, indulat testi v. lelki állapot kifejezője; arckifejezés; kép (4). Ártatlan, farizeus, gyanús, ijesztő, kétségbeesett, nyájas, sanyarú, siralmas, szelíd, torzonborz, vad, vidám ábrázat; jó, becsületes ábrázata van; csupa piszok, ránc az ábrázata; ® megnyúlik az ábrázata. (túlzó) Nincs emberi ábrázata v. nincs rajta emberi ábrázat: <betegség, indulat v. más ok miatt> egészen eltorzult az arca; ®betolja az ábrázatát vhova v. vkihez; vmilyen ábrázatot ® vág (vmihez). Elfedi, elfordítja ábrázatát. Ábrázatát ragya verte ki. Feldúlt ábrázattal rohant be. Tiszta szeme s ábrázatja. (Faludi Ferenc) Halvány is, piros is volt az ábrázatja, Mert bánat és öröm osztozának rajta. (Arany János) A múltkor … bemutatnak nekem egy … dragonyoskadétot, – gyanús ábrázata volt. (Herczeg Ferenc) || a. (átvitt értelemben, költői) Vminek külseje, megjelenési formája. Vidul a föld ábrázatja. (Tompa Mihály) A királyné vizsegrádi háza | … öltözött mély gyászba. | Ottan a csillámló fejedelmi pompa Büszke ábrázatját feketébe vonta. (Arany János)
2. (régies) Vminek ábrázolása, képe, képmása, hasonmása. Tart vala lágy iratos szövevényt [= szövetet] betekerve kezében, Melynek egyik lapján … A boldogságnak vidor ábrázatjai tűntek. (Vörösmarty Mihály)
ábrázatú.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.