I. melléknév -n v. -an, -bb (ritka) Olyan <személy>, aki adakozik v. adakozott vmely célra, vmire. Az adakozó közönség; az adakozó személyek névsora. || a. <Főként állandósult szókapcsolatokban.> Olyan <személy>. aki (szívesen) szokott adakozni, ill. az ilyen személyre jellemző, valló <tulajdonság>. Adakozó kedvében van: most (éppen) szívesen ad vmit, adakozik, fizet vmire; adakozó természet(ű). Kegyesen tégy velünk, oh te legemberszeretőbb, legadakozóbb urunk. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Sokoldalú műveltségű s egyszersmind adakozó természetű volt. (Gyulai Pál)
II. főnév -t, -ja Ilyen személy. Jószívű, kegyes adakozó. Hangzik … az ország | négy része, megdicsértetésitől | a bőkezű adakozónak. (Katona József)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.