adottság
adottság [tárgyas v. ccs] főnév -ot, -a (sajtónyelvi, választékos)
1. (főként többes számban) Az, ami adva van, létezik; adott (2, 3), meglevő, meghatározott körülmény(ek), helyzet, viszonyok. Természeti adottságok; a helyi adottságoknak megfelelően. Ezekkel az adottságokkal számolnunk kell.
2. (filozófia) Adott (2, 3) tény(ek), vmiről szerzett tudomás, ismeret(ek). A tárgyra vonatkozó adottságokból kell kiindulnunk.
3. <Élőlényre, főként emberre vonatk.:> testi-lelki, alkati, öröklött tulajdonság(ok), sajátság(ok); képesség, tehetség, hajlam, érzék. Lelki, szellemi, testi adottságok. A művészetekben nagy adottságai voltak. Minden adottság megvan benne, hogy érvényesüljön. Ebben a két karakterben, mint hatótényezők, olyan adottságok voltak, amelyekkel … érdemes foglalkozni. (Móricz Zsigmond)
adottságú.
