aggályoskodik
aggályoskodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
1. (választékos, kissé régies) Aggálya(i) (1), aggodalma(i), balsejtelme(i) van(nak) vmire vonatk., s ezt rendsz. ki is nyilvánítja. Aggályoskodik a dolog kimenetelét illetőleg. Aggályoskodott, hogy az idő majd elromlik. || a. (kissé rosszalló) Indokolatlan, túlzott aggályai vannak, szőrszálhasogató módon latolgatja vminek esetleges, kevéssé valószínű hátrányait, rossz következményeit. Te csak mindig aggályoskodsz. Nem kell annyit aggályoskodni, cselekedni kell!
2. (választékos) <Főként erkölcsi tekintetben> bizonytalanságban van, kétsége(i) van(nak). Aggályoskodik, hogy nem követett-e el vmi rosszat. E tág lelkiismeretű … ember [is] aggályoskodni látszott oly ajánlat hallatára. (Jósika Miklós)
aggályoskodás; aggályoskodó.
