agyontapos
agyontapos tárgyas ige
<Embert, állatot> rálépve, legázolva halálra tapos; lábával agyonnyom. A kitódulók majd agyontaposták a gyermeket. A száguldó lovak agyontaposták. Agyontapossa a svábbogarakat. Aki útban maradt, azt a nyargaló tömegek agyontaposták. (Jókai Mór) Én nem a szüleim ágya alatt aludtam, hanem a szemközti ágyban, Miklóssal a lábamnál. Mindig vigyázni kellett még álmomban is, hogy agyon ne tapossam, mint a kotlós szokta a csirkéjét. (Móricz Zsigmond) || a. (túlzó, durva) <Fenyegetésként:> Agyontaposom, ha a szemem elé kerül! Agyontaposlak, te béka – ordítá az írnok. (Mikszáth Kálmán)
agyontaposás; agyontaposható; agyontaposó; agyontaposott; agyontapostat.
