ajtónyílás
ajtónyílás főnév
1. Az ajtó kinyílása, ill. az ezzel járó nesz, zaj. Minden ajtónyílásra felfigyelt. Minden ajtónyílást meghall. Az ajtónyílástól … összerezzent. (Mikszáth Kálmán)
2. Az ajtófélfa és a (félig v. kissé ki)-nyitott ajtó szárnya közt levő nyílás. Besurran, kioson, beles, kiles, bekukucskál az ajtónyíláson. Fejét bedugja az ajtónyíláson. Az ajtónyíláson egy nagy bozontos kutya szökött ki. (Bársony István) Az ajtónyíláson … kidugta a kezét, és az ifjú azt megcsókolta. (Krúdy Gyula)
3. (építészet) <A fal rakásakor> ajtó számára hagyott v. később a falba tört, vágott nyílás. || a. (műszaki nyelv) <A kohászatban> a kemence falában levő nyílás, amelyen át az olvasztandó fémet berakják.
