akaratlan
akaratlan melléknév -ul, -abb
Vkinek akarata, szándéka ellenére történt, véletlen <dolog>. Akaratlan bántás, sértés, zavarás. Akaratlanul keveredett a viszályba. || a. Szándék nélkül, a dolgok természetes rendje szerint bekövetkezett, önkéntelen <dolog>. Akaratlanul is magára vonja a figyelmet. Akaratlanul is felvetődik a kérdés. Akaratlanul kerestem a szememmel. (Kaffka Margit) Lakomáját … akaratlanul is én rontottam el. (Kuncz Aladár) || b. határozói használat(ban) Szándék nélkül, önkéntelenül. ® Akarva-akaratlan(ul). Bocsánatot mind e sok bánatért, Mit akaratlan hoztunk rád. (Madách Imre) Könnye akaratlan kétszer is kicsordul. (Gyulai Pál)
