alapító
alapító melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan, aki vmit alapít. A hazát, várost alapító ősök; (hivatalos) alapító tag: vmely egyesületnek v. vállalkozásnak olyan tagja v. pártfogója, aki bizonyos összeggel hozzájárult az alaptőkéhez, ill. az intézménynek, egyesületnek létesítéséhez.
2. Olyan, ami az alapításhoz tartozik, azzal együtt jár. Alapító oklevél v. okirat, tőke, ünnepség.
II. főnév -t, -ja
1. Az a személy, aki vmit alapít (1), ill. vminek alapításában hatékonyan részt vesz. A kórház alapítója; az alapító szándéka szerint.
2. (közgazdaságtan, hivatalos) Az alapítók: az alapító tagok. Előfizetőket gyűjtenek, pártolókat, alapítókat toborzanak. (Tolnai Lajos)
Szóösszetétel(ek): honalapító; országalapító; vallásalapító.
alapítói.
