alávet
alávet tárgyas ige
1. (irodalmi nyelvben, régies) Ledob, lehajít vhonnan vmit, vkit. Lajos … megtiltá, hogy el ne temessék [Durazzót], Ablakon a kertbe oda alávessék, Hol temetetlen várt … öccse, szegény Endre. (Arany János) Valami haragos szellem … összetöri a hegyeket s szikláikat aláveti a síkságra. (Jókai Mór) || a. (irodalmi nyelvben, régies) Aláveti magát: leveti magát vhonnan, leugrik a mélybe. Alávetette magát a mélységbe. A bástyákról alávetette magát. A sashordozó [római katona] … a sassal együtt aláveti magát a mély árok hegyes paliszádjaira [= cövekjeire]. (Jókai Mór)
2. Aláveti a vállát vminek: vállát nekifeszítve alulról megtámasztja. Alávetette vállát a hatalmas gerendának.
3. (költői) Szemét aláveti: letekint. Az Úristen, királyi széke Fönségiből, szemét aláveté. (Arany János–Tasso-fordítás)
4. (átvitt értelemben, régies) Alávet vkinek, vminek: <országot, tartományt> vkinek, vmely országnak, birodalomnak a hatalma alá hajt. A török alávetette az országot birodalmának.
5. (átvitt értelemben) Alávet vkit vminek: kötelezi, kényszeríti, hogy vmely rajta v. vele kapcsolatban végrehajtandó műveletet, eljárást eltűrjön. Kínzásnak, vallatásnak, vizsgálatnak vet alá vkit. Súlyos műtétnek vetették alá a beteget. || a. (átvitt értelemben) Alávet vmit vminek: végrehajt rajta vmely eljárást, műveletet. A kész műszereket próbának vetik alá. A tejet feldolgozás előtt valamelyik pasztőrözési eljárásnak vetik alá. || b. (átvitt értelemben) Aláveti magát v. vmijét vkinek, vminek: elismeri maga fölött vkinek a rendelkezési jogát, ill. kész engedelmeskedni vmely határozatnak, parancsnak, rendszabálynak. Vonakodás nélkül alávetette magát az új parancsnoknak. Mindenben alávetem magam a közösség határozatainak. A kisebbség aláveti magát a többségnek. [A regulának] Toldi aláveté magát türelemmel. (Arany János) Aki alá nem veti magát a határozatoknak, nem kóstol bele az ígéret földjébe Békés megyében. (Mikszáth Kálmán) A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebbvaló parancsolatának. (Gárdonyi Géza) || c. (átvitt értelemben) Aláveti magát vminek: hajlandó megengedni, hogy vmit (el)végezzenek, végrehajtsanak rajta. Aláveti magát a műtétnek, a vizsgálatnak. || d. (átvitt értelemben) Alá van vetve vminek: érvényes rá vmely törvény, függ vmitől. Minden tag alá van vetve az egyesület szabályainak. Minden a világon változásnak van alávetve. Bizonyára ők is alá vagynak vetve az emberi porhüvely romlandósági törvényeinek. (Mikszáth Kálmán) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya)
alávetés; alávethető; alávető.
