áldatlan
áldatlan melléknév -ul, -abb
1. (választékos) Olyan <vállalkozás, esemény>, amelyből semmi jó v. haszon nem származik, sőt inkább káros, kellemetlen lehet vkire, vmire. Áldatlan feladat, megbízatás, perlekedés, viszálykodás. Hiú tett is jobb áldatlan panasznál. (Arany János) A pénz elment volna … a kezei közt áldatlanul. (Mikszáth Kálmán) || a. Bajjal, kellemetlenségekkel teli v. bajokat, kellemetlenségeket okozó. Áldatlan állapot, helyzet, körülmények, viszonyok.
2. (költői, régies) Áldás nélkül való. Most menj tova, Kegyünktől elszakadtan, nem szeretve S áldatlanúl. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) Az élet már egy Puszta előttem, Áldatlan ugar. (Lévay József)
áldatlanság.
