alkalmaztatás
alkalmaztatás főnév -t, (-ok), -a (elavulóban)
Az a tény, hogy vkit vhol, vmire alkalmaznak, ill. alkalmaztak; annak az állapota, aki vhol alkalmazást kap(ott), aki vhol alkalmazásban (2) van; alkalmazotti viszony(ba lépés). A dolgozónak alkalmaztatásából eredő összes járandósága. Jóváhagyták alkalmaztatását. A nem nemes fiúk … megyei pályán … nem remélhetének alkalmaztatást. (Vas Gereben) Ha eljut ön Londonba, adja hírül a kormánynak új alkalmaztatásomat. (Jókai Mór)
alkalmaztatási.
