állomás
állomás főnév -t, -ok, -a
1. <Vasúti vonalakon, hajó- és ritk. autóbuszjáratok vonalán a fontosabb, nagyobb forgalmú pontokon> megfelelően kiépített, műszaki berendezésekkel, épületekkel, személyzettel ellátott hely, ahol a vonatok (v. autóbuszok) hosszabb-rövidebb időre megállnak, a hajók kikötnek az utasok fel- és leszállása, az áruforgalom lebonyolítása végett és az esetleges műszaki tennivalók elvégzésére. ® Átmeneti állomás; csatlakozó, elágazó, kiinduló állomás; ® kilépő állomás; ® kitérő állomás; átrakodó, feladó, rakodó állomás; HÉV, MÁV állomás. Az állomás egy kilométerre van a falutól. A vonat minden állomáson megáll. A gyorsvonat a közbeeső állomásokon nem áll meg. A hajó kiköt az állomáson. Az állomáson hagyta csomagjait. Kiment az állomásra, mert vendégeket várt. Így értek az állomásig, mely nem is állomás, csak olyanféle megállóhely. (Tömörkény István) Este nyolckor berobogott vonatja a zürichi állomásra. (Kosztolányi Dezső) Nem tudtam betelni semmivel, | … bakterházakkal, ringó, suhanó | állomásokkal. (Szabó Lőrinc) || a. (régies) <Postakocsin való utazás útvonalán> olyan hely, ahol az utasok rendsz. megállnak, megpihennek, s ahol esetleg a lovak váltása történik. A legközelebbi állomás tíz kilométerre volt. Vacsora és jó szállás várta őket az állomáson.
2. (ritka) Két ilyen hely közötti távolság, út(szakasz). Együtt utaztunk vagy négy állomást.
3. (kissé választékos) Általában az a hely, ahol vki útközben, utazás közben megállapodik. ® Utolsó állomás. Útjuk főbb állomásai: Bécs, Salzburg, Genf, Párizs. || a. (ritka, vallásügy) Stáció (5). A keresztút állomásai. || b. Ideiglenes letelepedési hely. Vándorlásuk közben egy kis faluban volt az első állomásuk.
4. (katonaság, hivatalos) Állomáshely (1–2). Budapesten volt állomáson. Utolsó állomása Pécs volt. || a. (katonaság) A hadsereg vmely egységének állandó v. huzamosabb tartózkodási helye. Az ezred állomása egy dunántúli város volt. || b. (elavult) (Katonai) táborhely. Az ellenséges sereg a túlsó parton két erdő között állomást vett. (Jókai Mór) || c. (film, színház) Állomáshely (3). A színtársulat nyári körútjának első állomása Vác.
5. (hivatalos) Vmely (köz)intézményhez, vállalathoz tartozó, sajátos feladatot végző kisebb hivatalos szerv, telep, kirendeltség. Árugyűjtő, árutároló, dohánybeváltó állomás; fedeztetési állomás: <községekben> az a (telep)hely, ahol az állami méntelepről oda kihelyezett apaállatokkal, ménekkel a kancákat fedeztetik; földrengésjelző, kísérleti, megfigyelő, meteorológiai, vetőmagnemesítő állomás. || a. (postaügy) Távbeszélő állomás: telefonállomás. Magán, nyilvános, postai távbeszélő állomás. || b. (rádiótechnika) Adóállomás. ® Közvetítő állomás; a közvetítő állomások műsora.
6. (átvitt értelemben) Vmely fejlődés, folyamat, tevékenység során elért helyzet, állapot. A magyar művelődéstörténetnek, a nemzetközi békemozgalomnak fontos állomása.
7. (átvitt értelemben, ritka, régies) Állás (8). Sajógáton megürült a rektori állomás. (Eötvös József)
Szóösszetétel(ek): 1. állomásépület; állomáselöljáró; állomásfelvigyázó; 2. adóállomás; fejállomás; gépállomás; hajóállomás; határállomás; hívóállomás; ikerállomás; mellékállomás; mentőállomás; úrállomás; rádióállomás; segélyállomás; szűrőállomás; taxiállomás; telefonállomás; töltőállomás; traktorállomás; vasútállomás; végállomás; vevőállomás.
