ámulat
ámulat főnév -ot, -a (választékos)
Az ámul igével kifejezett lelkiállapot, bámulat, csodálat. Ámulatba ejt vkit. Egyik ámulatból a másikba esik. Ámulatából magához tér, felocsúdik. Áhítattal vegyes ámulattal látták, hogy a grófnő fiával együtt egy bérelt elsőosztályú fülkébe száll. (Kosztolányi Dezső) Még most is érzem azt az ámulatot, csodálatot …, amit akkor éreztem az édesapám tudományával szemben. (Móricz Zsigmond)
