árok
árok főnév árkot, árka, (ritka) árokja
1. Út mentén v. a kertek, szőlők végében ásott, hosszan elnyúló, meghatározott v. ritkábban szabálytalan keresztmetszetű mélyedés a talajban, az eső felfogására, elvezetésére; az úttest szélességének határául s járművek számára a mezőgazdasági területre való letérés akadályául is szolgál. Hosszú, keskeny, mély, sekély, széles árok; útmenti v. útszéli árok; az árok fala v. oldala, feneke, hossza, medre, mélye, partja v. széle. Az árokba borít, dönt, fordít vmit, vkit; az árokba borul, dől, esik, fordul; átugrik az árkon v. átugorja az árkot v. árkot ugrik; árkot ás, húz, von. Leheveredett az árok partjára. Árokkal vette körül szőlejét. Árok is van, gödör is van, Szép lány is van, csúnya is van. (népköltés) Jó a sors, segít a vándoron … Bedönti egy árokba a kocsit. (Arany László) || a. (népies) Mezei utak mentén a szántóföld, rét, legelő végében ásott, rövid keskeny gödör, melyet azért ásnak, hogy a járművek ne térjenek le a kátyú elkerülésére az útról. || b. (sport) Akadályverseny pályáján akadályul ásott, rendsz. szélesebb négyfalú nyitott gödör; vizes (3b) árok. || c. Sátor körül a sátorlap széle alá az esővíz felfogására ásott sekély bevágás a talajban.
2. (népies) Vmely forrástól kiinduló s vmely folyóvízbe v. állóvízbe vezető, rendsz. meghatározott keresztmetszetű ásott, ritkábban a folyóvíz által vájt nyitott csatorna a víz levezetésére. A gyerekek az árokban fürödnek. Az árok partján virágot szedett. Az árkon egy szál deszkából álló palló vezet át. (Nagy Lajos) Valaki a lábát | áztatta az árokban. (Szabó Lőrinc) || a. A talajvíz levezetésére szolgáló keskeny, nyitott csatorna. || b. (népies) Folyóvíz által vájt mélyedés a talajban; meder. A patak kicsapott árkából. Széles a viz a Duna árkában. (Arany János) Az Ér nagy, álmos, furcsa árok. (Ady Endre)
3. (földtan) A földkéreg rétegeinek hosszirányú, rendsz. lépcsőzetes lesüllyedése. A Balaton árka.
4. Vetemény, magvak v. palánta, szőlővessző elültetésére ásott v. húzott s utána betemetett, hosszú(kás) mélyedés. Egymástól 20 cm-re levő kis árkokba vetette a magvakat.
5. (katonaság) Lövészárok, futóárok. A katonák árkokat ástak, s úgy várták be az ellenség támadását. || a. (régies) A vár árka: várárok.
6. <A szem alatt> félkör alakú mélyedés. Szeme alá mély árkot vont a kimerültség.
7. (átvitt értelemben, ritka) Elválasztó erkölcsi v. szellemi távolság, felfogásbeli különbség <két ember(csoport) közt>; szakadék. Széles, mély, áthidalhatatlan árok választja el őket.
Szóösszetétel(ek): 1. árokásás; árokfal; árokfenék; árokhálózat; árokhányás; árokrendszer; ároksánc; árokszegély; ároktöltés; árokugrás; árokvíz; 2. alapárok; futóárok; határárok; lövészárok; ostromárok; sáncárok; temetőárok; várárok.
árkocska; árkos.
