1. Olyan, aki, ami vkinek, vminek kárt okoz. A gyümölcsfáknak, a vetésnek ártó fagy; pajtásainak ártó kisfiú. || a. (választékos) Ártani tudó, ártani képes; ártalmas. Ártó bogár, hatás, szándék. Jaj azoknak, kiket a természet megbélyegzett! … fuss tőlök jobban, mint a dögvésztől, mert ártóbbak ők a dögvésznél. (Petőfi Sándor) E fültanúk előtt, uram, Tagadva minden ártó szándékom, Mentsen ki … nemes szived. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
2. (régies, népies) <A régibb néphit szerint> vmely személyt, állatot szemmel, ráolvasással v. más babonás eljárással, misztikus képességgel (meg)rontó. Jobb volna annak, aki ilyeneket merészel, mind a négy ártó angyal nevét szobája falára írni vagy a talizmánra gázolni papucsával. (Jókai Mór)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.