áru
áru főnév -t, -ja, (régies, tájszó) árú
1. (közgazdaságtan) A termelőmunkának olyan terméke, amely adásvétel útján kerül forgalomba. Az áru vmilyen emberi szükségletet elégít ki és más dologra becserélhető. || a. (politika, átvitt értelemben) Olyan <személy>, akinek munkaerejét a tőkés kizsákmányolhatja. Az ipari munkás a tőkés társadalomban maga is áruvá lesz.
2. (kereskedelem) A kereskedelmi forgalomban levő ipari v. gazdasági termékek önálló darabja v. fajtája; árucikk; cikk. Bizományi áru; ® csomagolt áru; gyári áru; ® fehér áru; konfekcionált v. konfekciós áru; kötött áru; ® merített áruk; minőségi áru; ® ömlesztett áru; ® sima áru; selejtes, vásári áru; az áru elkel; az árun túlad; árut (külföldről) behoz; árut beszerez, felhalmoz, forgalomba hoz; árut kivisz (külföldre). Árut lefoglalóz, megsemmisít, piacra dob v. vet, (le)szállít, tart. Hiába, a versenyt nem állhatom, Mindenki az olcsóbb után eseng, Árúm jóságát kell megvesztegetnem [= megrontanom]. (Madách Imre) Kapós az áru … S potomság, mit a boltos érte kér. (Vajda János) Sok az áru. Különösen Tolnahidán adnak fel rengeteget … Pestre. (Nagy Lajos) || a. (átvitt értelemben) <Erkölcsi értékről szólva:> olyan dolog, amelyet pénzért adnak-vesznek. Nála a becsület is csak áru volt. Drága áru a szabadság, Nem ingyen, de pénzen adják, Drága pénzen, piros véren. (Petőfi Sándor)
3. (közlekedés, vasútügy) Vmely közlekedési eszközön fuvarlevéllel szállított anyag, tárgy. Feladja, kezeli, kirakja az árut.
4. Áruba bocsát, (ritka) ereszt v. vet: a) megvételre kínál; árul. Előbb a két pompás bivalyt, … majd a lovakat … bocsátották áruba. (Tolnai Lajos); b) (átvitt értelemben) <erkölcsi értéket> anyagi haszonért, előnyért, pénzért feláldoz, odavet, elárul. Hűségét áruba bocsátotta. Ha férfi vagy, légy férfi, Függetlenségedet A nagy világ kincséért Árúba ne ereszd. (Petőfi Sándor) Salamon …, aki árúba vetette Maga szép országát: lakola érette. (Arany János)
Szóösszetétel(ek): 1. áruátrakó; áruátvétel; árubazár; árubehozatal; árubeszerzés; árubevallás; árubiztosítás; árucsalás; árueladó; áruelhelyezés; áruellátás; áruellenőrzés; áruelrejtés; árufajta; árufelhalmozás; árufelhozatal; árugyűjtő; áruhalmozó; árujegyzék; árukereslet; árukezelő; árukiadó; árukimutatás; árukínálat; árukísérő; árukiszolgáltató; árukivitel; áruközvetítés; áruleltár; árulerakat; árumegrendelés; árumennyiség; árumutatvány; árurakodó; árurendelés; áruszállítás; árutároló; árutartalék; árutermelő; árutétel; árutovábbítás; áruutalvány; 2. agyagáru; bazáráru; bőráru; csemegeáru; csempészáru; darabáru; díszműáru; divatáru; dohányáru; dugáru; edényáru; exportáru; expresszáru; ezüstáru; faáru; fémáru; gyarmatáru; gyógyáru; gyorsáru; hentesáru; húsáru; készáru; kézműáru; kantináru; kolbászáru; kötöttáru; lemezáru; lenáru; méteráru; pamutáru; papíráru; rőfösáru; szeráru; szőrmeáru; szövetáru; szűcsáru; teheráru; textiláru; típusáru; tömegáru; tucatáru; vasáru; zsibáru.
