átszolgáltat
átszolgáltat tárgyas ige
1. (hivatalos) <Tárgyat vki, akinek a tárgy (többé) nem tulajdona, rendsz. vkinek v. vki kezébe> további rendelkezés végett átad. Átszolgáltatta a nála levő fegyvereket a hatóságnak. Megtartottam két milliót, a többit átszolgáltattam. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben is, régies, finomkodó) Átad; továbbít. Kezedbe átszolgáltatám Dicsőségem körét. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Bátor leszek … egy névjegyet szolgáltatni át. (Tolnai Lajos)
2. (hivatalos) <Személyt vmely hatalom birtokában levő másik személynek, hatóságnak> rendelkezésére bocsát, és ezáltal rendsz. szabadságától megfoszt. A tolvajt átszolgáltatták a rendőrségnek. Sturdza Mária hercegasszonyt haladéktalanul át kell a porta küldöttének szolgáltatnunk. (Jókai Mór) || a. (tréfás) Átszolgáltat vkinek: vkit otthagy és rábíz másvkire, átenged másoknak. Most pedig átszolgáltatlak anyámnak. Elvezette őt a terem utolsó szegletébe, s ott átszolgáltatta egy bőbeszédű falusi asszonyságnak. (Jókai Mór)
átszolgáltatás; átszolgáltatható; átszolgáltató; átszolgáltatott.
