atyus főnév -t, (ritk.) -a (csak egyes számban) (bizalmas, kedveskedő)
1. <Gyermekéhez való családi viszonyában, a beszélő részéről a tisztelet érezhető árnyalatával:> apus. Hívjad atyust ebédelni. || a. <Megszólításként gyermek v. néha feleség részéről.> Hogy érzi magát, atyus? Atyus, jöjjön vacsorázni.
2. <Idősebb férfi kedveskedő, bizalmas, gyak. kissé gúnyos megszólításaként.> Mi a manónak törődsz te folyton a férfiakkal? … – Nem vagyok ám én még olyan idős, Vince atyus – felelt negédesen Tamásiné. (Krúdy Gyula) Márkus, az öreg harangozó, nyögve, két lábra sántítva jött be … – Mi baj, atyus? – kérdezte a kis cseléd. (Móricz Zsigmond)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.