balta
balta főnév baltát, baltája
Rövid fanyélbe illesztett, egyik végén kissé kiszélesedő, éles, másik végén tompa kisebb vasszerszám, amellyel fát vágnak, ill. aprítanak. A balta éle; a balta foka ¬; a balta nyele. Kicsorbult a balta. Baltával aprófát csinál. Szóláshasonlat(ok): úgy úszik, mint a nyeletlen balta: egyáltalán nem tud úszni. Aprítja a gallyfát a … vénasszony, aprítja a tőkén, rövidnyelű baltával. (Gárdonyi Géza) A mestergerenda … össze volt vagdalva. Virtusos betyárok azon próbálták ki … a baltájuk élét. (Móricz Zsigmond) || a. Ettől eltérő alakú, egyéb célokra haszn. ilyen eszköz.
Szóösszetétel(ek): 1. baltacsapás; baltaél; baltafok; baltanyél; baltaütés; 2. kőbalta.
baltájú; baltás.
