bálványimádó
bálványimádó [ny-i] melléknév és főnév
I. melléknév Bálványimádást űző, annak hódoló <személy, csoport, közösség>. Bálványimádó népek. Édesanyám azt hitte …, hogy az ő fia behódolt a bálványimádó pogányoknak. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vkit túlzott tiszteletben részesítő, rajongó szeretettel körülvevő. Egyetlen leánya egy bálványimádó édesanyának. Ő volt a bálvány. (Jókai Mór)
II. főnév A bálványimádás híve, követője; pogány. Térítsétek meg a bálványimádót … (Petőfi Sándor) Tüzes verembe a bálványimádóval …! (Jókai Mór)
