1. Olyan <személy>, akiben a tompa elméjűség, lassú észjárás az érzelmi élet fejletlenségével, együgyű, tehetetlen szelídséggel, jóhiszemű bambasággal párosul. Bárgyú alak; micsoda bárgyú ember ez! Nevetnek, hogy egy csapat bárgyu néző utánok nevessen. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Olvasgat is. Főkép miniszterek | és bárgyú hadvezérek vallomását. (Kosztolányi Dezső)
2. Ilyen személyre jellemző, valló <külső megnyilatkozás>. Bárgyú arc, kifejezés, tekintet; bárgyún vigyorog. Szerencséd, hogy olyan ártatlan, jó bárgyú képed van. (Tolnai Lajos)
II. főnév -t, -ja Bárgyú (I. 1) személy. Nézd ezt a bárgyút! A babona Bárgyút vakít csak. (Madách Imre)
bárgyúskodik.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.