behat
behat tárgyatlan ige (régies)
1. Behatol. Süppedékes mély tavaknak Szigetére ők behatnak. (Arany János) A juhász ösmeri mind [a juhait], az ő szemei behatnak a rejtett vonásokig. (Mikszáth Kálmán)
2. (ritka) Behat vmire: hatással van; hatást fejt ki rá. A század lelke még erre a nem oly igen fontos tárgyra is behat. (Széchenyi István) || a. (átvitt értelemben) Behat vhova: behatol vhova, és ott hatást fejt ki, ismertté válik. A világon mindenütt a nagy olvasó közönség alatt azon kört érték, hová a szépirodalom behat. (Kemény Zsigmond) [A vers] énekelve hamarább behat a népbe, mint nyomtatva. (Jókai Mór)
