behúz
behúz ige
1. tárgyas Fedett helyre, ill. vminek a belsejébe húz (1). Behúzta a kocsit a színbe. Behúzta a szánkót a folyosóra. [A] zsinóros nadrág … be van húzva jól a csizmája szárába. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas <Ajtót, ablakot> maga felé húzva becsuk, betesz; <függönyt> úgy húz vmely irányba, hogy az eltakarja az ablakot, üvegajtót. nyílást. Behúzza az ajtót, a kaput maga mögött v. után. Húzd be a függönyt, nagyon idesüt a nap! Az ablak, az ajtó, a függöny csak félig volt behúzva. [Az asszony rí utánam] mint az ajtó sarka, | … valahányszor az ajtót behúzom? (Arany János) Amint kiment, behúzta maga után a szakasz ajtaját. (Kosztolányi Dezső) || b. tárgyas <Fejrevalót> mélyen ráhúz vmire. A kalapot, sapkát behúzza (a) fejébe, homlokába, szemébe, fülére. Behúzta fejébe süvegét jó mélyen. (Jókai Mór) Szégyenlősen behúzta szemére … szalmakalapját. (Mikszáth Kálmán) || c. tárgyas <Vmely mozgatható testrész> szorosan a testhez húz, szorít, lapít. Behúzza a ® csápjait; behúzza a farkát; a) <állat, főleg kutya> hasa alá csapja, húzza farkát; b) (átvitt értelemben, durva) <ember> megijed, meghunyászkodik, szerényebben, csendesebben viselkedik; behúzza a fejét v. a nyakát: <ijedtében, szégyenében, félelmében> válla közé húzza a fejét v. nyakát; behúzza a hasát: hasizmait úgy húzza össze, hogy a has kidomborodása csökken, ill. homorú lesz a hasa; behúzza karmait: <állat, főleg macska> körmeit visszahúzza; olyan helyzetbe hozza a karmait, hogy csak a hegyük áll ki. A … nemesség meghunyászkodnék, s mint hajhászott farkas tüstént behúzná farkát. (Széchenyi István) Megindult megint az úton, behúzva a fejét, mint aki záporban jár. (Babits Mihály) A kiskutya …, ha vásárba viszik, úgy behúzza a farkát a szekér kerekei közt, csak úgy lapul. (Móricz Zsigmond) || d. tárgyas <Ruhát, kelmét> összehúz (ráncokba, redőkbe), szűkebbre vesz, megszűkít. Behúzza a ruha derekát. A felesleges bőséget behúzzuk és egyenletesen elosztjuk.
2. tárgyas <Embert, állatot> annak akarata v. ellenállása ellenére magával von, bevezet, bevisz vhová; megragadva kényszeríti, hogy vhová bemenjen. Behúz vkit a kapu alá. A gallérjánál fogva kellett behúzni a lakásba. Szarvánál fogva húzta be a kecskét az ólba. Erőnek erejével behúzták az országútról, jól tartották borral, pecsenyével. (Vas Gereben) || a. tárgyas (régies) Behúzza magát vhová, vmibe: <ember, állat> behúzódik vhova. Az erdő sűrűjébe, a mocsarakba húzták be magukat. Behúzta magát az eresz alá. Behúzta magát a kertkapu mély bolthajtása alá. (Jókai Mór) Behúzta magát a méhesbe, mint a medve a barlangjába. (Mikszáth Kálmán) Magányos szenvedésem odujába, Mint sebzett medve, behúzom magam. (Juhász Gyula)
3. tárgyas <Féket> úgy húz meg v. úgy csavar, hogy fékezzen.
4. Vmit behúz vmivel: vmely tárgyra, főleg bútorra úgy erősít rá vmely kelmét, bőrt v. más, ezekhez hasonló jellegű anyagot, hogy az rajta kisimulva részben v. egészen betakarja; beborít, bevon vmit vmivel. Barna bőrrel húzták be a karosszékeket. Az asztalt zöld posztóval húzták be. Minden tükör gyásszal volt behúzva. (Jókai Mór) Szatén, amit arra vett a mamám, hogy a paplanunkat behúzza vele … (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (átvitt értelemben, ritka) Beborít, elborít, ellep. Vastag moha húzta be a sziklákat. Esik a hó, mégis fekete az útca, Nagy vastag sötétség egészen behúzta. (Petőfi Sándor) A leáldozó nap, mintha még szebbé akarná tenni a vidéket, arany ködfátyollal húzta azt be. (Jókai Mór)
5. tárgyas <Vonalat, rovást jegyzőkönyvbe v. vmely ív egyik rovatába> beír. Húzz be egyet (egy vonást) a 13. rovatba.
6. tárgyas (tárgy nélkül) (argóban) Behúz vkinek: (nagyot) odaüt, odavág neki.
7. tárgyatlan (iskolai, bizalmas) <Tanuló> elégtelen osztályzatra felel; beszekundázik.
8. tárgyas (átvitt értelemben, régies) <Vmely összeget, pénzt vmely vállalkozáson, üzleten> (meg)nyer, (meg)keres. Az ügyesebb és szerencsésebb 40 ezer forintot … húzhat bé. (Széchenyi István) || a. tárgyas (játék) Behúz vmit, vmennyit: <kártya- v. szerencsejátékban vmely forduló után> a másik v. a többi játékos tétjét v. a kasszát nyereségként magához veszi, besöpri. Nyert a bank, a krupié behúzza a téteket. Néhány száz forintot húzott be. Behúz egy ® zsinórt. Amelyiknek [bankjegy] csomójára előbb száll egy légy, az a nyertes, behúzza a másik csomót. (Vas Gereben) Pogány szerencséje volt … ő húzta be [a kasszát]. (Mikszáth Kálmán)
9. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Behúz vkit vmibe: rábírja vmire, főleg olyan dologban való részvételre, amely vmilyen veszteséggel, hátránnyal jár; beugrat. Behúzták őt is a csalásba. Behúztak egy ostoba vállalkozásba. || a. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Behúz vkit (vmivel): vmire rábeszélve, vmely vállalkozásra rábírva kárt okoz vkinek; rászed. Behúzzák váltóra v. váltóval. Téged ugyan alaposan behúztak. Így húzza be az embert a remény … (Arany János) Kétszázötven forintig agyafúrt módon behúzott … (Tolnai Lajos) || b. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Megnyer vmely ügynek, rábeszél vkit olyan vállalkozásra, amelyre nemigen mutat hajlandóságot. Igyekezzél [Murány ostromával] … valamely könyvárust behúzni, neked úgyis praxisod van már abban. (Arany János)
Szólás(ok): ld. cső.
behúzás; behúzat; behúzható; behúzó; behúzogat; behúzott.
