bejelentő
bejelentő melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy v. intézmény, megnyilatkozás>, aki, amely bejelent vmit. A vendégeket bejelentő szobalány. Az árleszállítást bejelentő beszédet nagy érdeklődés fogadta.
2. (hivatalos) Vmely szállodában v. lakásban való megszállásnak, ill. vhova beköltözésnek az illetékes hatósághoz történő bejelentésére való, ezzel kapcsolatos. Bejelentő hivatal, lap.
II. főnév -t, -je [e] Vhol lakást, vhol való megszállást az illetékes hatóságnak bejelentő nyomtatványűrlap, ill. ennek szelvénye. Kitölti, felmutatja a bejelentőt.
Szóösszetétel(ek): hibabejelentő.
