beköszön
beköszön tárgyatlan ige
1. Bent levő személyt kívülről köszönéssel üdvözöl. Beköszön az ablakon, az ablakon át.
2. Rövid látogatásra betér vhova, vkihez. Csak éppen beköszönt, már futott is tovább.
3. (átvitt értelemben, költői) Megjelenik, beköszönt (1). Ismérem én az ily lehangolást, Mely a mámornak reggelén köszön be. (Madách Imre)
beköszönés; beköszönget; beköszönő.
