bekötő
bekötő [e] melléknév
Általában olyan, aki, ami beköt vmit. A lovakat az istállóba bekötő kocsis; a sebet bekötő orvos. || a. Bekötő út: vmely, a fő közlekedési útvonaltól távol eső pontot (települést stb.) a főútvonallal összekötő út. A megyében tervbe vették 500 km bekötő út építését.
