beletanul
beletanul tárgyatlan ige
Beletanul vmibe: gyakorlással kellő jártasságot szerez vmiben. Lassan beletanul új munkakörébe, az ügykezelésbe. A börtönnek volt egy távirdája … Ez a távirda volt: a fal … a kopogtatás … Megértette azt mindenki és beletanult az első napon. (Jókai Mór) Viktóriát az angolok dicsérik, hogy gyermekeinek valósággal iskolát tart az alkotmányos kormányzásból …, hogy tökéletesen beletanuljanak … titkaiba. (Móricz Zsigmond) || a. Beletanul vmibe: hozzászokik vmihez. Éva … hamar beletanult a nagy uraságba. (Jósika Miklós) Az ivásba igen hamar beletanult. (Petőfi Sándor)
beletanulás; beletanuló; beletanult.
