béna
béna melléknév és főnév
I. melléknév bénán, bénább
1. Betegség v. sérülés következtében működésre, mozgásra képtelen <szerv, testrész>. Béna kar, nyak, nyelv, ujj. Egész alsóteste béna. Béna lábát maga után húzta. || a. Olyan <ember>, akinek vmelyik mozgási szerve v. testrésze mozgásra képtelen. Béna koldus. Tolószéken viszik a szegény béna gyereket. Félkezére bénán született. Béna aggot hord könnyű tolószék. (Tóth Árpád)
2. (régies) Csonka, rokkant, sánta. Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván. (Arany János)
3. (átvitt értelemben) Tehetetlen, dermedt, mozdulatlan. Az ijedtségtől bénán állt. Csak erő gyűlhessen e béna tagokba … (Arany János) Akartam valamit, Mely tett legyen és élet, S bénán csüggedt karom. (Juhász Gyula)
II. főnév bénát, bénája Béna személy. Süketek, vakok, bénák.
