betű
betű [bëtű, betű v. bëtü] főnév -t, -je [e], (népies) bötű
1. Vmely beszédhangnak egy v. több írásjegyből álló, írott, nyomtatott v. más módon megformált jele, képe. Álló, dőlt betű; ® fraktúr betűk; ® gót betűk; ® latin betűk; a fényreklám betűi; ® táncolnak, ugrálnak a betűk a szeme előtt; olvasható betűket ír; ® rakja a betűket; betűket vág ki papírból; kis betűvel, vastag betűvel szedték; apró betűkkel ír; betűvel írja ki a számot. A „z” egyjegyű, a „zs” kétjegyű, a „dzs” háromjegyű betű. Hogy elmosódtak a betűk! Mily | Sárgák, s kopottak a lapok … (Reviczky Gyula) Betűk, betűk, ti téveteg vonalkák, Szeszélyetek mi cél felé halad? (Tóth Árpád) Kint szárította a frissen festett koporsókat az udvaron, azokról leloptam az aranypapírból való betűket. (Móra Ferenc) Fény fény de rettenes | lángoló betűk transzparensek. (Babits Mihály) Már olvasni sem tud, néhány sor után úgy szétszaladnak szeme előtt a betűk, mint a bogarak. (Nagy Lajos) || a. (régies) Írásjegy (1). A „tesz” négy betűből áll. || b. (átvitt értelemben) Általában vmely szövegnek, tudnivalónak, közlésnek egészen kis, apró részlete. Egy betű sem igaz belőle: semmi sem i. b.; betűről betűre: minden kis részletre kiterjedően, teljesen. Betűről betűre igaz; az utolsó betűig v. az első betűtől az utolsóig: <vmely szöveg> elejétől végig, teljes egészében, minden részletében; egy betűt sem enged; egy betűt sem értett belőle. Egy betű nem sok, annyit sem tudok róla. Most minden ember született zseni, Minden betűje dicső, isteni! (Tompa Mihály)
2. (népies) Az írás-olvasás (tudománya). Nem ért a betűhöz. Nem ismeri a betűt. Nem tanult ő betűt. Hét órakor és ötven perckor nyugodott le A ragyogó vándor [a Nap] … mint ezt Szint’ a naptárból láthatja, ki ért a betűkhöz. (Arany János)
3. Írott v. nyomtatott szöveg; nyomtatvány; irodalom. ® Holt betű; holt betű marad ¬; a nyomtatott betű ereje, hatalma, hatása; betűre éhes parasztok; falja a betűt; ontja a betűt: nagyon sokat ír, de értéktelen műveket. Betű nélkül nőtt fel a tanyák népe. Már vagy tizenöt év óta ontotta a betűt, minden délelőtt, délután és este. (Ambrus Zoltán) Az eszmék szállnak szerte-széjjel, | … a betűk megváltást csinálnak. (Ady Endre)
4. (átvitt értelemben) Vmely szövegnek szó szerinti értelmezése, gépies alkalmazása annak valóságos mondanivalójával, igazi tartalmával, lényegével, szellemével szemben. Betű szerint a jobbágynak is volt joga. Csak a törvény betűjét nézi. Ha valaki olyas törvénynek nem hódol, mely előtte gyűlöletes, … sujthatja őt a betűnek szigorúsága ugyan, de célját veszti; mert martírt emel, ez pedig fanatizmust szül. (Széchenyi István)
5. (nyomdászat) Nyomtatáshoz haszn., fémből öntött, pontosan kidolgozott kis hasáb, melynek felső lapjából vmely írásjegy v. írásjel fordított képe emelkedik ki. Ciceró betű; garmond betű; petit betű. A betű húsa ¬. || a. <Írógépen> a betűkarra forrasztott kis lapocska, melyből vmely írásjegy v. írásjel fordított képe emelkedik ki. Új betűket szereltetett az írógépére.
6. Beszédhang. Ropogtatja az r betűt.
Közmondás(ok): A betű öl: a merev ragaszkodás vmely szabálynak, utasításnak, törvénynek a betű szerinti értelméhez gátolja, akadályozza a lényeg megértését, érvényesülését.
Szóösszetétel(ek): 1. betűbélyegző; betűcsere; betűcsináló; betűcsoport; betűéhség; betűfaló; betűfestés; betűfestő; betűforma; betűhenger; betűíró; betűjáték; betűjegy; betűjelzés; betűkép; betűkészlet; betűmagasság; betűmetsző; betűmoly; betűnagyság; betűnyomó; betűosztály; betűőrlő; betűrajz; betűrajzolás; betűrajzoló; betűrekesz; betűtávíró; betűtest; betűvésés; betűvéső; 2. aranybetű; címbetű; cirillbetű; gyémántbetű; gyöngybetű; kezdőbetű; kisbetű; lángbetű; nagybetű; ólombetű; vargabetű.
