bicikli
bicikli főnév -t, -je [e]
1. Kerékpár. A kislányom leesett a bicikliről s én ragasztottam le a horzsolását. (Móricz Zsigmond) Tekintete néha-néha ráesik egy elrobogó autóra, tovagördülő biciklire. (Nagy Lajos) Biciklin járt és ahol épp utól | érte az este, szállást kért. (Szabó Lőrinc)
2. Háromkerekű bicikli: tricikli.
Szóösszetétel(ek): 1. bicikliabroncs; biciklifújtató; bicikligumi; biciklikerék; biciklikölcsönző; biciklilámpa; biciklipumpa; biciklitolvaj; 2. motorbicikli.
