1. Egyetlen darab vastag bőrből álló, felhajtott széleivel a lábfejre boruló kezdetleges lábbeli, melyet a széleibe fűzött szíjjal erősítenek fel. Bocskorban jár; felköti a bocskort. Megismeri a kanászt ékes járásárul, Űzött, fűzött bocskorárul. (népköltés) Nehéz nekem már a bocskor, Könnyü nekem már az ostor, Csizmát húzok a lábamra, Kardot fogok a markomba. (Petőfi Sándor) Rongyos, de … vidám fiú volt Lenci. Télen kis bocskorban járt, de volt abban rongy elég. (Ady Endre)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) <A baromfi csüdjén és lábujjain levő> megkeményedett bőr, melyet kopasztáskor lehúznak. [Forró vízbe] a baromfit gyorsan belemártja, Tollait letörli, bocskorát lerántja. (Arany János) || a. (bizalmas) Ember v. kisebb állat lábához, talpához ragadt s gyak. megkeményedett sárcsomó. Alig tud lépni a tyúk, akkora bocskora van. Lekapartuk bakancsunkról a bocskort.
3. (növénytan, bizalmas) Némely gombafaj, különösen egyes galócafélék tönkjének tövén levő, a tönkhöz simuló v. elálló széles hüvely, mely a gombát fiatalon fedő hártyás burok maradványa, s a gomba fajának megállapításához fontos ismertetőjel.
Szólás(ok):oldja a bocskort: szabadulni próbál ígéretben vállalt kötelezettségétől; ld. még nyúl.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.