böjtöl
böjtöl tárgyatlan ige -t, -jön
1. (vallásügy) Böjtöt (1) tart. Szorgalmatos volt Szent Pál az imádkozásban, … fáradatlan bőjtölt. (Pázmány Péter) Húshagyó kedd volt, … bőjtölünk. (Mikes Kelemen)
2. (tréfás is) <Szükségből v. önszántából> koplal. Majd böjtölünk, ha nem lesz mit enni. Eleget böjtöltem napszámos koromban. Tizenkét esztendeig fog az úr böjtölni …, az a puszta nem hoz a fiskális úrnak jövedelmet. (Vas Gereben) Mindég fázik, éhezik Több mint harminc egész napot böjtölve havonkint. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
Igekötős igék: átböjtöl; kiböjtöl; megböjtöl; végigböjtöl.
böjtölés; böjtölget; böjtölő; böjtöltet.
