bölény
bölény főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. A szarvasmarhánál nagyobb, széles fejű, domború homlokú, hosszú, gyapjas szőrű, igen nagy erejű, páros ujjú kérődző vadállat; mind Amerikában, mind Európában kiveszőben van (Bison). Amerikai, európai bölény. Medve, bölény, farkas szomszédait űzi. (Arany János) Nagy zúgva-búgva, mint Ezernyi vad bölény felbőszitett Csordája, jött a tengerár. (Vajda János)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Utolsó bölény: vmely elv, eszme utolsónak maradt hirdetője, vmely kiveszőben levő magatartás, foglalkozási ág, közösség utolsó képviselője.
Szóösszetétel(ek): bölénybika; bölényborjú; bölénybőgés; bölénybőr; bölénycsorda; bölényerejű; bölényszarv; bölényvadász; bölényvadászat.
bölényes.
