borda
borda főnév bordát, bordája
1. A gerincesek ívelt, karcsú csontja, mely a hátgerincből indul ki, s a szegycsonthoz kapcsolódik. A bordák alkotják a mellkast. Az embernek mindkét oldalán 12 bordája van. Oly szerencsétlenül esett el, hogy két bordája eltörött. (tréfás) Meg lehet számlálni a bordáit: olyan sovány, hogy a bordái kiállnak; nagyon sovány, girhes. Bordáidnak becsűletére válik, Hogy nem jajgatnak ilyen durva ágyon. (Petőfi Sándor) Én magam ellen sokszor elkövettem | Merényletet. Egy golyó megmaradt | Két borda közt. (Juhász Gyula) || a. (ritka, tréfás) <A férj szempontjából:> feleség. Szűzeséged a manó elhordta, Nem köllesz már, hűtelen rosz borda. (Petőfi Sándor) Jól tudjuk, mily rosz borda volt Már a legelső némber is. (Madách Imre)
2. Ehető húsú állatnak ezen a csontján levő hús, mint emberi táplálék, ill. kész étel, magával a csonttal együtt. Rántott borda. Eszter néném a csirkének csak a nyakát, kaparóját [= lábát] meg a bordáját tálalta be nekünk. (Móricz Zsigmond)
3. (építészet) <A középkori, főleg a gótikus építészetben> a boltozat vonalán futó, abból kiemelkedő erősítő v. díszítő elem, mely a boltozat szerkezeti vázát alkotja.
4. (nyomdászat) <Bőrkötésű könyv hátán> bordázatra emlékeztető keskeny, hosszú kidudorodás, díszítésül és erősítésül.
5. (hajózás) A hajó vázát, oldalát alkotó, fából v. fémből készített merevítő szerkezet egyik íve. Ácsolják a hajó bordáit. Megsérültek a hajó bordái. A vihar, mely bordáit összezúzta, féloldalra fektette a hajót. (Jókai Mór) A hajó … bordái fokozatosan süllyednek a vízbe. (Tömörkény István)
6. (szövőipar) <Szövőszéken v. szövőgépen> a vetülék tömörítéséhez haszn. fésűszerű szerkezet.
7. (konyhaművészet) Csigatészta készítésére haszn. eszköz.
8. (növénytan) <A növény levelén> többé-kevésbé egyenes irányban végighúzódó ér; <a száron v. a gyümölcsön> hosszirányban kiemelkedő csík.
9. (ritka) Általában egymás mellé illesztett lécekből álló szerkezetnek egy-egy eleme. A lécezet, a zsalu bordái. [A levelet] becsúsztatta a zöldre festett zsalu bordái közt. (Mikszáth Kálmán)
Szólás(ok): (tréfás v. rosszalló) egy bordában szőtték őket: hasonló, egyforma természetűek, gondolkozásúak; ritk. egyforma külsejűek, termetűek; (régies) gonosz bordában szőtt ember: álnok, rossz e.
Szóösszetétel(ek): 1. bordacsont; bordafa; bordafaj; bordafájás; bordaív; bordaköteg; bordaláda; bordaporc; bordaszekrény; 2. álborda; oldalborda; repülőborda; sertésborda.
bordácska; bordátlan.
