breton
breton [ë] főnév és melléknév
I. főnév -t, -ok, -ja A bretonok: Franciaországban, a Bretagne-félszigeten lakó nép, amelynek egy része kelta eredetű nyelven beszél. A bretonok ragaszkodnak ősi nyelvükhöz és szokásaikhoz. A bretonok vakmerő hajósok.
II. melléknév -ul
1. A bretonok közé tartozó <személy>, bretonokból álló <csoport>. Breton férfi, halász, tengerész; breton lakosság, nép. Mindig arra vártam, hogy a fehérruhás breton asszony jön el, az utolsó, akit csókoltam. (Kuncz Aladár)
2. A bretonokra jellemző, hozzájuk tartozó, velük kapcs. Breton dal, irodalmi mozgalom. Július utolsó napjainak egyikén, emlékszem, nagy breton népünnepséget rendeztünk a falu piacán. (Kuncz Aladár)
3. Bretonok által lakott. Breton vidék. Breton parton sújt majd az álom S alszunk fehéren és halottan Tengeres, téli, szürke tájon. (Ady Endre)
bretonság.
