bróm
bróm főnév -ot, -ja
1. (csak egyes számban) (vegyi ipar) A természetben szabad állapotban elő nem forduló, rendkívül reakcióképes halogén elem (Br); barnásvörös, csípős szagú, könnyen párolgó, maró hatású folyadék. A bróm fontos oxidáló szer. A brómnak fontos szerepe van a fényképezésben.
2. (gyógyszerészet) (Más anyagokkal együtt) ezt tartalmazó idegnyugtató gyógyszer. Brómot szed. Az orvos brómot rendelt neki. Reggel óta heves szívdobogása volt, szokása szerint maga rendelt magának – brómot és nyugalmat. (Herczeg Ferenc)
Szóösszetétel(ek): brómkészítmény; brómkúra; brómmérgezés; brómpor; brómsav; brómsavas; brómvegyület.
brómos.
