1. (rosszalló) <Olyan személy>, akiben az átlagosnál jóval erősebb a szeretkezésre irányuló nemi ösztön, melyet minél gyakrabban igyekszik kiélni. Buja férfi, nő, teremtés. S jött Bajla, buja asszony, | Marun szemébe nézett. (Ady Endre) Kéjenc és buja zsarnokot neveltek ki belőlem. (Móricz Zsigmond) || a. Ilyen személyre jellemző, vele kapcs. Buja ajak, élet, gerjedelem, kívánság, szerelem, tekintet, vágy. || b. (átvitt értelemben) Ó most buja mosollyal s epedve nyujtja ki Karját jövőm felé vágyam. (Tóth Árpád)
2. Dús, sűrű növésű, szapora <növény, növényi takaró>. Buja fű, gyom, növényzet; zöldülő buja mezők, rétek; buján hajt a fű, a vetés; buján tenyésző gomba, moha. A gaz lenyesve még bujább lesz. (Berzsenyi Dániel) A fiúk máma lányokkal járják a buja erdőket, s ha akarják, átölelik egymást. (Gelléri Andor Endre) || a. Dúsan termő, kövér, zsíros <föld, talaj>. Bontják, szolga-cseléd, a sok teli vermet, Benne arany köles, buja földben termett. (Arany János) Ős buja földön dudva, muhar. (Ady Endre)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.