1. Olyan, aki, ami vkit, vmit büntet. A növendékeit szigorúan büntető tanár; a visszaéléseket büntető rendelkezés. || a. (iskolai, régies) Büntető feladat: olyan, amelyet büntetésként alkalmaznak vkivel szemben. || b. (sport) Büntető dobás, rúgás: <labdajátékban> olyan d., ill. r., amelyet a büntető területen elkövetett súlyosabb szabálytalanság miatt ítélnek meg; büntető terület: <főleg labdajátékokra használt pályán> az a t., amelyen belül szigorúbb büntetés jár az elkövetett szabálytalanságért.
2. (jogtudomány is) Bűnügyekkel kapcs., ilyenekkel foglalkozó, rájuk vonatk. Büntető bíráskodás, bíróság, eljárás, hatóság, járásbíróság, paragrafus, perrendtartás, rendelkezések, törvénykezés, törvényszék. Büntető ügy: egy v. több személynek olyan ügye, amellyel büntető hatóságok foglalkoznak; bűnügy. Danténál … az isteni bölcseség még büntető hatalmával nehezül a világra. (Péterfy Jenő) Az ángolna hajlékonyságával siklott át a büntető törvénykönyv szakaszai közt. (Herczeg Ferenc) || a. (jogtudomány, közigazgatás) Büntetés végrehajtására létesített, alakított; vmely kiszabott büntetést végrehajtó. Büntető intézet: olyan i., amelyben a jogerősen szabadságvesztésre ítélt személyek büntetésüket töltik; börtön, fegyház, fogház stb.
II. főnév -t, -je [e] (sport, bizalmas) Büntető dobás, ill. rúgás. Büntetőt dob, ítél, rúg; értékesíti a büntetőt. A kapus merész vetődéssel kivédte a büntetőt.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.